MESÉK

BOLOND BOHÓKA

Egyszer vót, hol nem vót, vót egyszer egy faluban egy legény. Már eljött a házasodás ideje, de annyira bohókás vót, hogy nem tudták őt megházasítani. Egyszer az anyja be akarta fűzni a tűbe a cérnát. Mivel nem jól látott, rászólt Bohókára: Ejnye, fiam, nem látod, hogy kínlódok ! Segítsél már nekem, fűzd be a tűbe a cérnát. Bohóka fogta egyik kezébe a tűt, másikba a cérnát és kiment vele a ház elé az útra, hogy majd ott a világosban jobban lát. Arra ment egy szénás szekér, Bohóka elbámészkodott és beledugta a tűt a szénába. Megy vissza Bohóka a házba.  Kérdezi tőle az anyja : „No, Bohóka, sikerült befűzni a cérnát a tűbe ?“ Bohóka meg csak nagyot kacagott és azt mondta, hogy elvitte már azt a tűt a szénás szekér. Az anyja méltatlankodott : „Jaj, jaj, Bohóka, semmi se lesz belőled. Én már nem tudlak téged felnőtt ember létedre eltartani. Meg kell már nősülnöd.“  Találtak is nemsokára a szomszéd faluban egy Bohókához való lányt. Amikor már megvolt a templomban az esküvő , felpakoltak minden fajta élelmiszert és elindult a násznép gyalogosan a lakodalmas házhoz. Közben pedig eleredt az eső. Bohókának új csizma volt a lábán ,sajnálta azt besározni. Ő vitte a kosárban a túrós lepönyt. Ahogy lépett volna a sárba, mindig egy-egy darabot lerakott a lepönyből maga elé az útra. Mire odaértek, Bohóka csizmája nem lett sáros, de a túrós lepény elfogyott. Szólítja Bohókát az apja: „Na, fiam, add ide a kosarat a túrós lepénnyel !“ - „ Én bizony azt oda nem adhatom, apám !“ –feleli Bohóka. - „Miért nem ?“ – kérdezi az apja. - „Mert leraktam az útra a lepényeket, hogy ne legyen sáros a csizmám.“ - „Jaj, te bolond legény, most már üres kézzel nem is mehetünk a násznép elé. Gyerünk, bújjunk el a kamrában ! El is bújtak mindnyájan. Estefelé Bohóka megéhezett és szólt az anyjának, hogy kimegy a konyhába. Az anyja mondta neki: -„ Menj csak, fiam ott láttam a fazék töltött káposztát.“ Bohóka ki is ment a sötétbe a konyhába. Tappogatózott mindenfelé, de csak nem találta meg a fazekat a töltött káposztával. Ahogy ott tapogatózott, megfogott egy kismacskát és elkezdte azokat enni. Amikor jóllakott, visszament a kamrába, de nem állta meg szó nélkül a dolgot. - „De érdekes falu ez, itt nyávog a töltött káposzta.“ - „Nyávog? Jaj, Bohóka, akkor te nem is káposztát ettél, hanem macskát ! Azonnal induljunk haza még az éjszaka, hogy ne is lásson minket senki, csak hozd el a feleségedet.“ Szólt is Bohóka az ifjú menyecskének és az éj leple alatt hazament a család. Otthon Bohóka azt sem tudta, mit kell egy fiatal asszonnyal csinálni. Kézen fogta és kivezette őt az istállóba. Úgy gondolta, hogy megeteti a tehenekkel együtt a feleségét is. Amikor láncot kötött a nyakára és beállította az asszonyt a tehenek közé, az éktelenül elkezdett kiabálni. Szaladt ki a család a házból, kiszabadították a fiatalasszonyt és hazaküldték.Bohóka azóta sem nősült meg. Aki nem hiszi, járjon utána.

 

ÉGSZAKADÁS, FÖLDINDULÁS……

Egyszer így a falusi háznál kapirgált ugye a tyúk az eresz alatt. Egyszer rákoppant a fejire egy kő. Jaj, szaladásnak! A kert végibe megkérdezi a kakas: - Hova szaladsz, te tyúk koma?-Jaj, ne is kérdezd, kakas koma! Égszakadás, földindulás, fejemen egy nagy koppanás, szaladj te is, pajtás! No, szaladtak mind a ketten. Leértek a rétre, ottan tanálkoznak a nyúllal. Kérdezi: - Hova szaladtok, kakas koma? Jaj, ne is kérdezd. Égszakadás, földindulás, a tyúk koma fejín egy nagy koppanás, szaladj te is, pajtás! Hát szaladt a nyúl is. Tanálkoznak a rókával. Megkérdezi a róka: - Hova szaladtok még, nyúl koma? -Jaj, ne is kérdezd, égszakadás, földindulás, tyúk koma fejín nagy koppanás, szaladj te is, pajtás! Szaladtak. Jaj, mán az erdő szélin vótak.. Megkérdezi űköt a farkas: - Hova szaladtok, róka koma? - Jaj, ne is kérdezd: égszakadás, földindulás. Tyúk koma fejín egy nagy koppanás, szaladj te is, pajtás! Szaladtak, szaladtak, de mán akkor oszt beesteledett. Sötétbe ahogy mentek, hát vót egy nagy gödör ásva, mer a vadászok úgy szedték a vadállatokot. Úgy ejtették el, hogy ástak egy nagyon nagy gödröt, egy nagyot, mint egy kút, egy vermet, oszt annak a teteire raktak oly vékonyabb gallyakot, oszt az olyan vót ugye, mintha gyalogút lett vóna, csak mintha út lett vóna, és akkor úgy a nehezebb állatok úgy rászaladtak, bizony azok beleestek. Hát most ezek is úgy jártak, hogy ezek bizony ráléptek arra a gallyakra, vékony gallyakra, bizony belecsöppentek, mind a kútba vót. De ám mán másnapra nagyon megéheztek. Elkezdte a farkas mondani: - Farkas-farkas, jaj de szép, róka-bóka az is szép, nyúlam-búlam, az is szép, kakas-bakas az is szép... de mán tyúkom-búkomra, jaj de rút! Hát megették a tyúkot De hát ugye nem vót csak fél foguk alá elég. Nahát megint, mikor mán megéheztek, megint elkezdte. Hogy a farkas vót a legerősebb köztük: Farkas-farkas, jaj de szép, róka-bóka, az is szép, nyúlam-búlam, az is szép, kakas-bakas, jaj de rút! Na, akkor megették a kakast. Utána megették ugye a nyulat, utána mán nem maradt, csak a róka meg a farkas. Hej, a róka ugye nagy ravasz módra elkezdett, ő kezdte el előbb mondani: - Róka-bóka, jaj de szép, farkas-farkas, jaj de rút! Mondja neki a farkas: - Nem úgy van az, róka koma, te összetévesztetted! Hanem úgy van, hogy farkas-farkas, jaj de szép, róka-bóka, jaj de rút! Hát ugye a farkas megette a rókát. No, mán nem maradt, csak a farkas egyedül, maga vót. Hój, má ordított, micsinált, hol elaludt, hol csak megint, megint ordított éhségibe. Éhes vót. Hát egy szerencsétlen cigány muzsikus az meg más faluba vót muzsikálnyi. Ment arra ugye hazafelé keresztül az erdőn, hát szerencsétlenségibe ugye nekiment, hogy a sötétbe nem látta a gödröt, beleesett ő is a verembe. Hát jaj, mán a farkas nyalta a száját, má vicsorgatta a fogát, hogy megeszi a szegény cigányt, a cigány elkezdett muzsikálni a muzsikájával. Muzsikált-muzsikált, de má majd megszakadt a muzsikálással. Mán a víz szakadt róla. De mikor abbahagyta csak egy percre is a muzsikálást, a farkas mingyá vicsorította a fogát, hogy mingyá megenni akarta őtet. Hát bizony oszt ez így ment reggelig, hogy szegény cigány, annak muzsikálni kellett, muzsikált, mán alig bírt, egy csepp szusz is alig vót benne, de akkor is muzsikálni köllött. Mer másképp akkor az élete odalett vóna. Hát oszt reggel mentek a vadászok, ugye megnézni, hogy nincs-e valami: hát ugye ott látták a cigányt, meg a farkast. Ugye a farkast ugye lelőtték, a szegény cigány meg megmenekült. Hát eddig vót, mese vót.

 

A FÉLEN NYÚZOTT BAKKECSKE

Egyszer volt egy szegény ember, volt annak három fia és egy kecskéje, s azt mondja legna¬gyobbik fiának: hajtsd ki fiam ezt a kecskét térdig érő fübe, kötésig érő vizbe. A fiu kihajtotta a kecskét térdig érő gyepbe, kötésig érő vizbe. Estve haza hajtja, kérdi a fiától, ha kihajtotta-e? ki! Ettél-e, ittál-e édes kecském? kérdi az ember a kecskétől. Se nem ittam, se nem ettem, éhen, szomjan majd elvesztem; válaszolt a kecske; s az ember agyon ütötte fiát. A másik fiának ismét mondja: hajtsd ki, fiam, ezt a kecskét térdig érő fübe, kötésig érő vizbe. Ez is kihajtotta térdig érő fübe, kötésig érő vizbe. Estve haza hajtja a kecskét, kérdi ismét az ember: ettél-e, ittál-e, édes kecském? Se nem ittam, se nem ettem, éhen szomjan majd elvesztem; válaszolt a kecske; a fiut meg agyon ütötte az ember. A harmadik fiának mondja, hogy hajtsa ki a kecskét térdig érő fübe, kötésig érő vizbe. A fiu szinte kihajtotta, de már az ember megleste; ha vajjon kihajtja-e a fiu a kecskét; és látta, hogy eszik, iszik a kecske. Haza hajtja estve, s kérdi az ember: ettél-e, ittál-e, édes kecském? Be nem ittam, se nem ettem, éhen, szomjan majd elvesztem. Ekkor megfogja a kecskét fiastul, s elevenen elkezdik nyuzni. Mikor már félig meg volt nyuzva, felugrik a kecske, elszalad, s a mezőn egy rókalyukba bujt. Haza megyen a róka, nem mer bemenni, csak a lyuk száján leskődik. Arra megyen egy farkas: mit csinálsz róka koma? kérdi a rókát. Jaj, farkas koma! mond a róka, valami van a házamban, nem tudok bemenni. Micsoda? majd kihajtom én. Kérdi a farkas: ki vagy itt? Én vagyok, én vagyok, félig nyuzott kecske, dübü, dübü lábammal, majd megdöflek szarvammal. Nem mert a farkas bemenni a lyukba, nem tudta kihajtani. Ismét megy arra egy őz: mit csinálsz róka koma? Valami van a házamban, nem tudom kihajtani. Micsoda? majd kihajtom én; s kérdi ez is: mi vagy? Én vagyok, én vagyok, félig nyuzott kecske; dübü, dübü lábammal, majd megdöflek szarvammal. Ez sem tudta kihajtani. Arra megyen egy nyul. Mit csinálsz róka koma? Valami van a házamban, nem tudom kihajtani. Majd kihajtom én; mi vagy itt? Én vagyok, én vagyok, félig nyuzott kecske, dübü, dübü lábammal, majd megdöflek szarvammal. Ez sem tudta kihajtani. Arra megyen egy tövises disznó: mit csinálsz róka koma? Jaj hé! valami van a házamban, nem tudom kihajtani. Majd kihajtom én; mi vagy itt? Én vagyok, én vagyok, félig nyuzott kecske, dübü, dübü lábammal, majd megdöflek szarvammal. Ekkor a tövises disznó höngörödik befelé a lyukba, a kecske nyuzott lábát megszurja tövisével, a kecske kiugrik, a többi körülkapta és széjjeltépték, megették, hanem belit a róka eltette magának. Egy darab idő mulva azt mondja a farkas a rókának: hé! ehetném én. Együk meg, a mék leg¬¬csunyább nevü közöttünk. Farkas barkas, szép név! Róka bóka, szép név; őz bőz, szép név; nyul bul, szép név! tövisesdisznó nem szép név. A tövisesdisznót megették. Egy kis idő mulva azt mondja, ismét a farkas a rókának: ehetném én. Mondja megint a róka: együk meg, a mék leg¬csu¬nyább nevü köztünk. Számlálja a farkas megint: Farkas barkas, szép név! róka bóka, szép név; őz bőz, szép név; nyul bul, nem szép név. Megették a nyulat; azután az őzet; de már ezután nem volt mit enni. Ekkor előveszi a kecske belit, ráül s eszi. Meglátja a farkas, kérdi; mit eszel róka koma! A hasamat haraptam ki, hát a belemet eszem; harapd ki te is a hasadat és egyél, mint én. A farkas csak hamar kiharapta a hasát és megdöglött belé, igy ő is a rókának szolgált eledelül.

 

DALOK

ELFOGYOTT A KRUMPLILEVES

Elfogyott a krumplileves, kilyukadt a tál.

A házunkra rászállott a jó gólya madár.

Gólya, gólya, hosszú lábú gólya madár.

 

Száz éves az öregapám most házasodik.

Összeveri a bokáját úgy mulatozik.

Gólya, gólya, hosszú lábú gólya madár.

 

Írtam én a gólyácskának egy kis levelet,

küldjön nékem egy hatosért egy kis gyereket.

Gólya, góolya, hosszú lábú gólya madár.

 

AZ ÖREG ZSIDÓNAK

Az öreg zsidónak akkor vagyon jókedve,

mikor 100 forintos bankó van a zsebébe.

Akkor mondja jó, jó lesz a bor,

jó, ici-pici Sári lányom lakodalmára.

 

A FARAGÓSZÉK NÓTÁJA

Ez a kapa, ez a kasza,

Ez meg itt a faragószék!

Kapa, kasza, faragószék!

Ó, be szép! Ó, be szép!

Ez a derék faragószék.

 

Ez a hosszú, ez a kurta,

Ez meg itt a véres hurka.

Hosszú, kurta, véres hurka,

Kapa, kasza, faragószék!

Ó, be szép! Ó, be szép!

Ez a derék faragószék.

 

Ez az egyenes, ez a görbe,

Ez meg itt a fakereke!

Egyenes, görbe, fakereke,

Hosszú, kurta, véres hurka,

Kapa, kasza, faragószék!

Ó, be szép! Ó, be szép!

Ez a derék faragószék.

 

Ez itt a kés, ez a villa,

Ez meg itt a koppantója.

Kés, villa, koppantója,

Egyenes, görbe, fakereke,

Hosszú, kurta, véres hurka,

Kapa, kasza, faragószék!

Ó, be szép! Ó, be szép!

Ez a derék faragószék.

 

Ez a gólya, ez az orra,

Ez meg itt a gólya tolla!

Gólya orra, gólya tolla,

Kés, villa, koppantója,

Egyenes, görbe, fakereke,

Hosszú, kurta, véres hurka,

Kapa, kasza, faragószék!

Ó, be szép! Ó, be szép!

Ez a derék faragószék.

 

Ez a klázli, ez a flaska,

Ez meg itt a részeg Miska.

Klázli, flaska, részeg Miska,

Gólya orra, gólya tolla,

Kés, villa, koppantója,

Egyenes, görbe, fakereke,

Hosszú, kurta, véres hurka,

Kapa, kasza, faragószék!

Ó, be szép! Ó, be szép!

Ez a derék faragószék.

 

Ez a Zsuzska, ez a lánya,

vagy : Ez itt Kóbi, ez meg fia,

Ez meg itt az unokája!

Zsuzska, lánya, unokája,

Klázli, flaska, részeg Miska,

Gólya orra, gólya tolla,

Kés, villa, koppantója,

Egyenes, görbe, fakereke,

Hosszú, kurta, véres hurka,

Kapa, kasza, faragószék!

Ó, be szép! Ó, be szép!

Ez a derék faragószék.

 

Más változat :

Ez itt Kóbi,

ez meg fia, ez meg itt az unokája.

Kóbi, fia, unokája,

kés, villa koppantyúja,

egyenes, görbe, fakerék,

három lábú görbe szék.

Ó, mi szép, jaj, de szép,

ez a három lábú szék.

 

Farsang, farsang három napja,

Itt van már a Szent György napja.

Jönnek, jönnek, de ki sóért, ki máléért,

én meg egy darab szalonnáért.

 

Itthon van-e a gazda,

van-e jó farsangja ?

Ha van jó farsangja,

menjen fel a padra.

Hozzon egy darab szalonnát,

húzza a nyársamra !

 

Vicces nóták, amiket még nagyanyáinktól tanultunk:

Sárga uborkának - zöld a levele.

Ennek a kislánynak - nincs szeretője.

Ha nincs néki - ne legyen neki,

nem tudja a - gondját viselni.

 

A viccesebb változata ennek a nótának magyar - szlovák keverék:

Sárga uborkának - zelený list má. /zöld a levele/

Ennek a kislánynak - frajera nemá. /nincs szeretője/

Ha nincs néki - ale bude mať. / de majd lesz neki/

Jó az Isten - bude pomáhať. / majd megsegíti/

 

A következő rövidke nóta pedig valószínűleg a II. világháborúban a cseh fronton harcoló magyar katonák között született, akiknek nem nagyon akadt foguk alá való, ízletes ételük akkoriban:

Ha bemegyek a püspöki csárdába.

Ott mulat a krumplileves magába.

Zöld paprika elhúzza a nótáját.

Paradicsom összeveri bokáját.

Tök, káposzta lipit-lotty,

mákos bukta kapaszkodj.

Túrós rétes a legjobb a világon.

 

A püspöki csárda ki van festve.

Oda jár a hegedűs a hegedűvel hegedülni minden este.

Refr. Kocsmárosné azt hiszi, hogy a lányát elveszi a hegedűs.

A püspöki csárda ki van festve.

Oda jár a nagybőgős a nagybőgővel nagybőgőzni minden este.

Refr. Kocsmárosné azt hiszi, hogy a lányát elveszi a nagybőgős.

A püspöki csárda ki van festve.

Oda jár a cimbalmos a cimbalmával cimbalmozni minden este.

Refr. Kocsmárosné azt hiszi, hogy a lányát elveszi a cimbalmos.

Kocsmárosné azt hiszi, hogy a lányát elveszi egy valaki.

 

A Tisza, a Duna zavarodik,

A molnár, a molnár álmosodik;

Ne aludj el, lisztes molnár!

A garat, a garat üresen jár.

A Tisza, a Duna habját hajtja,

Egy asszony a lányát nagyra tartja;

Ne tartsa kend ollyan nagyra,

Szebb is van, jobb is van a faluba.

A Tisza, a Duna be zavaros,

Az én kis galambom be haragos;

Ne haragudj édes rózsám!

Elveszlek, elveszlek szüret után.

 

A fentebbi dalokat, mondókákat abból az alkalomból tüntettem fel, hogy 2011. február 21-én, Rimaszombatban megtekinthettük az Ifjú Szívek Táncszínház Az ördög tánca című előadását. Benne hiteles, korhoz illő ruhákban táncolták a magyar nép évszázadaira visszatekintő válogatásukban a középkori táncokat, aztán a legvégén sramlizenére, nyakkendőben ropták a férfiak és mai öltözékben a nők.

//: Tűz van, tűz van, tűz van a faluba,

falu végén szépen szól a muzsika.://

Babám háza gyúlott ki

én is megyek oltani.

Ha feloltom, ha eloltom

megölel és megcsókol a galambom.

 

PALÓC SZAVAK, KIFEJEZÉSEK

herőce- keletlen, édesre készített, négyszögletes, a közepén két csíkban bevágott, olajban sült kalács

kaba- karvaly

kifogó- a pici babák fürdetése után a test megszárítására, megtörlésére használt, pelenka anyagból készült lepedő

kredenc - tálalószekrény

krumplilaska - áttört krumpliból, lisztből,sóból, tojásból készült, a tűzhely tetején megpirított, túróval, savanyúsággal fogyasztott tésztaféle

krumplilepény - krumpliból, lisztből, egy kis tejből készített édes tészta, tűzhely tetején megpirítva, édesen töltve fogyasztjuk

poszrik - babanéző, rokonok, ismerősök látogatása az újszülöttnél, csecsemőnél

pampuska - fánk, a szlovák pampúsik szóból

portvis- szobában használt seprő

púp - köldök, a szlovák pupok szóból ered

rocska - vödör

sezlon- egyszemélyes fekvőhely,szalmával kitömött, vagy rúgós, kárpitozott, négy fa lábon álló, a fejrésznél magasított bútordarab

sifon-ruhásszekrény

sparhelt - tűzhely

tocsni - tojásból, krumpliból, lisztből készült,fűszerezett, zsírban kisütött tésztaféle.

zsébre - forrón bekapott falattól felhólyagzott szájpadlás

 

Párosító mondóka

(felelgetős - gyerekeknek)

Egy, kettő, három, négy.

Tarka kutya hová mégy ?

Bolgáromba lószőrért.

Minek az a lószőr ?

Szitát kötögetni.

Minek az a szita ?

Korpát szitálgatni.

Minek az a korpa ?

Disznót hizlalgatni.

Minek az a disznó ?

Hájat gyűjtögetni.

Minek az a háj ?

Kocsit kenegetni.

Minek az a kocsi ?

Téglát hordogatni.

Minek az a tégla ?

Házat építeni.

Minek az a ház ?

Szép lányt, szép legényt

Belecsalogatni.

 

Két - három éves korú gyerekkel játszani, ölben :

Ez itt a kis templomocska – rámutatunk a gyerekre,

Ez itt a kis oltárocska – rámutatunk a gyerek arcára,

Itt van két gyertyácska – rámutatunk a szemére,

Itt van két párnácska – megcsípjük a két arcát,

Itt csilingel a pap – csengető mozdulat az orrával,

Itt megy be – rámutatunk a gyerek szájára.

Mese, mese,meskete

Névtelen2011. július 15. 2:18
"Mese, mese, meskete,
volt egy kutyus fekete.
Meg egy cicus-micuska,
fehér lábú cicuska.

 

Jó barátságban éltek,
mindig szépen megfértek.
Nem voltak veszekedők,
együtt ettek-ittak ők.

 

Egyszer aztán kus-mus-mus,
könyvet vásárolt kutyus.
Ahogy cicus meglátta,
szó nélkül nem állhatta.

 

Orom-dorom dorombolt,
a kutyushoz ígyen szólt:
- Megvakarom fülecskéd,
add kölcsön a könyvecskéd!

 

Szólt a kutyus: - Hám-hám-hám,
szívesen odaadnám.
De félek, bepiszkítod
vagy talán elszakítod.

 

Cicus bajuszt pödörget,
A kutyusnak hízeleg :
Barátom vagy, szeretlek,
Megkímélem a könyvet.

 

Erre a szép beszédre
Meglágyult kutyus szíve.
Az új könyvet felfogta,
Cicusnak odaadta.

 

Megörült a cicuska,
Hogy a könyvet megkapta.
Uccu, fel a padlásra.
Könyvét senki ne lássa.

 

Letette ott a könyvet
És fáradtan lepihent.
Álom szállt a szemére,
S mancsát tette a könyvre.

 

Cicus amint elaludt,
A sok egér előbújt.
Kutyus könyvét megrágták,
Lapját épen nem hagyták.

 

Cicus hová tűnhetett ?
Elvitte a könyvemet.
Kutyus szedte a lábát,
Célba vette a padlást.

 

Látja könyvét megrágva,
S ráugrik a cicusra.
Tépi cicus bundáját,
Csattogtatja a fogát.

 

Egymást már nem szeretik.
Cicus, kutyus verekszik.
Azóta sem barátok,
Együtt őket nem látod."

 

VERSEK

Befejezetlenül

Fatyor

Féltékenyen

Hitetlenek

Kérdés

Korunk embere

Lehetetlen

Miért

Minden titkok dala

Nulla kalendárium

Nyelvelő

Rádöbbentem

Születésnapi négysoros

Téli pillanatkép

Üvegbúra

 

AKROSZTICHONOK

 

HARMINC

 

H - arminc év emléke

A - ranybetűs bejegyzés.

R - itka szép szavak,

M - osoly és ünneplés.

I - sten is éltesse !

N - apjait áldja meg,

C - élokkal töltse be !

 

NYOLCVAN

NY - ári, verőfényes napsütésben

O - tt jártam gondolatban, kinn a réten.

L - elkemben szép szavakat gyűjtögettem,

C - ikázó pillangók közt, virágtengerben.

V - irágot szedtem, elhoztam Neked.

A - djon az Isten szeretetet, egészséget,

N - apjaidat kegyelemben, boldogan éljed !

 

KONRÁD ATYA

K - edves barátom ünnepén

O - tt lennék szerető szívvel.

N - éhány köszöntő szavamat

R - ózsák illatába rejtem.

Á - d egészség- boldogságot,

D - erűs, hosszú éltet Isten.

A hit, remény és szeretet

T - eszi teljessé életünk.

Y - ou are in our heart forever.

A - z imában mindig együtt.

 

ZOLINAK

Z - úgó pataknál, tavaknál,

O - tt, hol temérdeknyi hal vár,

L - egyen tűző nyár, avagy tél,

I - gazán víg ember legyél !

N - agy egészségnek örvendjél,

A családban békét leljél.

K - edves Zoli, soká éljél !

 

ABC

A

B-oldogasszony

C-zestochowai

D-ómjába

E-lküldöm,

F-elajánlom

G-ondolatban

H-álatelt

I-máimat

J-ános

K-onrádért :

L-elkét,

M-adonna,

N-aponta

O-ltalmazd,

Ö-römében

P-ártfogold,

R-eményeiben

S-egítsd !

Sz-ázszorszépeket

T-eríts

Ú-tjaira

V-ilág

Z-arándokának !

 

GYŰJTEMÉNY VERSEK RENDEZVE

Kurjongatások, beszólások -

Ipolynyék

......Ismertem apádot, anyádot, jó ember vót.....

......Ingin és gatyáján egymást vágta a fót......

 

Lopótök -rossz ,aki rosszra gondol:

...... Hasam a hasadon, tököm a lyukadon.........

.......Kiszárad a tököm, ha beléd nem lököm......

Anyuka – hetvenes születésnapra

Fekete-fehér,

kicsit megfakult

fénykép van ágyam mellett,

Mama ölében tart

egy masnis, mosolygós

lánygyermeket.

Kedves, aranyos voltál

szépen vasalt ruhácskádban,

Jó pajtásaiddal játszottál otthon,

tanultál iskolában.

Múltak az évek,

lányok, fiúk felcseperedtek,

Első bál, szalagavató,

érettségi következett.

Szoknyáid,ruháid magadnak

simítottad szépre.

Elindultál bátran a nagybetűs életbe.

A kor nem engedett romantikus,

templomi esküvőt,

Menyasszony s vőlegény

féltette munkáját, a jövőt.

Megszületettek kislányaid,

kik hoztak örömöt, gondot.

Majd megfordult a világ,

s nem adott lelkedre balzsamot.

Összefogott mindenki,

szüleid, testvéred, szeretteid.

Belaktátok az új ház

frissen meszelt szobáit.

Nógrádi utca volt helyszíne

nagy családi találkozóknak.

Nagyapa, mama gondozott

állatokat, kertet, unokákat.

Munkában töltöttél hosszú

napokat, éveket.

Majd nyugdíjba jöttél,

s azóta nincs egy szabad perced.

Kerted forró napsugár

és viharos eső

neveli szépíti.

Későn fekvő embert

korai órán munkába rendeli.

Maradj meg hitben,

tested-lelked őrizze Szűzanyánk,

Kihez évente, Szentkútra

és Barkára búcsúba jársz.

Leteszed ott sebzett szíved bánatát,

minden fájdalmat,

Imában és dalban megpihensz,

s vár a hétköznapi forgatag.

Köszönjük kedves édesanyánk,

hogy annyira szeretsz minket,

Széltől, naptól, minden gondtól féltesz,

állandóan segítesz.

Nem gátol meg betegség, fáradtság,

hogy céljaid elérjed.

Élj sokáig egészségben, boldogan,

minden szentek óvjanak Téged !

A Jóisten és a Szűzanya

éltessen Téged

számos éven keresztül

szeretteid körében,

egészségben, lelki békében és boldogságban !

Fülekpüspöki, 2015. március 1.

 

Harminc

H- ívó szó Istentől papságra vezetett.

A-lázatos és hű szolgájává rendelt.

R-eményt keltsél a bús emberi szívekben,

M-egjelenítve Istent a szentmisében.

I-gaz bűnbánóknak terheit levegyed,

N-aponta imában engeszteljed Istent,

C- sacska világ ne ejtse rabul a szíved.

Kérlek, engedd meg, hogy harmincadik születésnapod alkalmából köszöntsünk Téged. Szent ... volt a világ és az Anyaszentegyház történetében nagyon sok. Kívánom, hogy fenn az égben mindannyian imádkozzanak érted, hogy jó pap és boldog, becsületes ember lehessél. Azt mondják a sokat tapasztaltak, hogy a katolikus keresztény éljen a fejével, a gondolataival a fellegekben, de a lábával a földön járjon, állja meg a helyét minden helyzetben. Kívánjuk Neked, hogy legyél boldog, legyen sok pici örömöd naponta, amik segítenek imában felemelkedni Istenhez.Őrizd meg lelked fiatalságát és derűjét egy életre, hogy kerüljenek a csalódások és elégedett legyél.  Isten éltessen sokáig !