A MAGYAR PEDAGÓGUSKÉPZÉS 50 ÉVE NYITRÁN A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége most küldte el a magyar alapiskolákba a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Pedagógiai Karán elsőként végzett tanárok névsorát. Idén tavasszal megszervezik számukra a találkozót.  Sajnos, sokan közülük már nem élnek, de a többieknek a találkozás örömét, kellemes emlékezést, szép ünneplést kívánunk.

Itt olvasható a névsor 2010. január 27.

A néptánc és népdal kincseit osztogatja A Konstantin Filozófus Egyetemen 2010. április 28 – 30-a között ünnepelték meg a nyitrai magyar pedagógusképzés 50. évfordulóját. A rendezvénysorozaton megjelent legelső végzős évfolyam tagjait előadások, kiállítás, valamint remekül megszervezett kultúrprogram várta.  A műsorban fellépett az iskola berkeiben létrejött Ghymes Együttes, vers- és mesemondók, az egyetem énekkara és nem utolsó sorban a szintén az egyetemen valaha működött és az évfordulóra újból összeverbuválódott Rekettyés Néptánc Együttes.  A nyitrai Rekettyés Néptánc Együttes 1990-ben jött létre a pedagógiai kar és a mezőgazdasági egyetem akkori hallgatóiból. Az 50 éves évfordulóra 18 év után nem volt könnyű újra összehozni a csapatot. A nemes cél megvalósítására, egy tizenkét perces koreográfia megálmodására és betanítására a pedagógiai kar egykori hallgatóját, a ma is lelkes néptánc koreográfust, Vargáné, született Zupko Liát, valamint a Molnár Könyvkereskedésből ismert Molnár Gábort kérték fel. A törékeny testalkatú külső Varga Lia személyében óriási akaratot, kitartást, szívósságot takar, azok közé a megszállott amatőr művészek közé tartozik, akik a jó cél érdekében képesek mindent feláldozni és nem várják erőfeszítéseik azonnali és mindenki által való elismerését.  A nagy sikert aratott műsoruk kapcsán a vele készült interjút közöljük:  1. Nagy sikert aratott az egyetem 50 éves évfordulóján bemutatott néptánc műsorotok. Ki volt az ötletadója a volt egyetemistákból álló csoport létrehozásának? V.L.:Az egyetem mostani dékánja, Komzsík Attila itt, Nyitrán szerette meg a néptáncot. Tagja volt ő is a Rekettyés Néptánc Együttesnek, ezért kért fel bennünket, hogy újra hozzuk össze a régi csoportot, akik az évfordulón néptánccal gyönyörködtetik el az egyetem összes végzett hallgatóját. Nagy segítségemre volt a szervezésben Molnár Gábor barátom is.  2. Hogyan kezdődött a te néptáncos életed ? V.L.: Alapiskolás koromban Szepsiben 1978-tól hét éven keresztül voltam tagja a Fehér Liliomszál Néptánc Együttesnek.  3.Tudomásom szerint középiskolai tanulmányaidat az otthonodtól távol, Losoncon, a Pedagógiai Szakközépiskolában folytattad. Volt-e ott alkalmad tovább fejleszteni néptánc tudásodat? V.L.: Középiskolás koromban, mivel énekelni is nagyon szerettem és szeretek, természetes dolog volt, hogy tagja voltam a Gál Ildikó tanárnő által vezetett iskolai énekkarnak. Losonc és Fülek környékén akkoriban nem volt hagyománya a néptáncnak. Egyedül Fülekpüspökiben létezett a sok sikert elérő Palóc Néptánc Együttes. Ezért elhatároztuk barátnőmmel, Demecs Jutkával, hogy létrehozzuk a táncház mozgalmat. Kettőnknek az alapoktól kellett mindent kezdeni : nem szégyenlem elmondani, hogy zsíros kenyérrel csalogattuk oda az embereket és a magnónkról játszottuk le a népzenei kazettáinkat. Amikor alkalmam volt hétvégékre hazalátogatni, akkor a szepsi Bódva Táncegyüttesben táncoltam.  4. Létrejött tehát az akkori losonci magyarok generációjában a vonzalom és az érdeklődés a táncház iránt, amiben nagy részed volt. Sikerült az egyetemi évek alatt is meggyőznöd embereket, barátokat arról, hogy fontos a hagyományok ápolása, a néptánc és népzene kultúra felvirágoztatása ? V.L.:Szerencsém volt ott is ebben, mivel az egyetemről, Nyitráról két évig rendszeresen eljárhattam a komáromi Hajós Néptánc Együttesbe táncolni. Valószínűleg ennek is köszönhető , hogy volt bátorságom az 1990-91-es tanévben Nyitrán megalapítani a Rekettyés Néptánc Együttest az ottani egyetemi hallgatókból. Egy évvel később pedig elkezdtem a környéket járni, népdalokat, népmeséket, népszokásokat gyűjtöttem. Akkoriban figyeltek fel rám a megfelelő emberek, akik felkértek a Zsérén megalakult gyermek néptánccsoport vezetésére.  5. Feltételezem, a néptánc és a népzene annyira beléd ivódott, hogy nem hagytál volna fel vele, bárhová is vezérel a sors. V.L.: Ez pontosan így igaz. 1994-ben, amikor férjhez mentem Fülekre, kiolthatatlan vágyam volt ott is egy néptánc csoportot megalakítani. Pedagógusi végzettségemnek köszönhetően tanító lettem a város új lakótelepén a Papréti Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolában, ahol munkaviszonyom kezdete óta máig vezetem a Prücsök Gyermek Tánccsoportot. Az itteni tanulók és a város többi iskoláinak gyerekei számára a férjemmel, Varga Norberttel egy évig játszóházakat szerveztünk. Egy évvel később pedig a Füleki Művelődési Központ felkínálta a lehetőséget, hogy alakítsunk egy fiatalokból álló néptánc együttest. A füleki Rakonca Néptánc Együttes, amelynek a férjemmel vagyunk létrehozói és mind a mai napig koreográfusai és a fellépéseink szervezői is, idén ünnepli fennállásának 15. évfordulóját. Örömmel mondhatom, hogy együttesünk utánpótlása, az 1998-ban megalakult Kis Rakonca is nagy sikereket ér el a fellépeseken. Jelenleg mindkét csoport a füleki IUVENES Szabadidőközpont alatt működik.  6. Ehhez szívből gratulálok. Áruld el, hogy ennyi hosszú év szorgos munkája után milyen díjakat kaptatok ? V.L.:Évente olyan sok díjat kap mindkét csoportunk, hogy kapásból nem is tudnám azokat felsorolni. Többek között megkaptuk Fülek Polgármestere díját és a Nógrád Közművelődéséért díjat, együttesünk több országában fellépett már és számos alkalommal szerepeltünk a televíziós csatornákon.  7. Elárulnál még valamit a népdalok iránti szeretetedről ? V.L.: A népdalokat alapiskolás koromban szerettem meg. Nyolcadik osztályos koromtól sok évig sikeresen szerepeltem a Tavaszi szél vizet áraszt országos seregszemlén. A munkahelyemen, a füleki Mocsáry Lajos Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolában 2009-ben rendezhettük meg a X. évadát a „Hallottad-e hírét...?” népdalversenynek az alapiskolák tanulói számára, amely az országhatárokon átnyúlik. Évről –évre több iskola jelentkezik be erre a versenyre környékünkről és a magyarországi Nógrád-megye városaiból és falvaiból. Nagy siker és öröm számomra, hogy iskolánk egyik volt tanulója, aki évente arany minősítést kapott ezen a versenyen, két hangzó anyagra, CD-re is felénekelhette a dalait. Szerepel a X. Szlovákiai Táncház Találkozó lemezén és az Élő Népzene CD-n is.  8.Szavaidból kisugárzik a szeretet a népi hagyományok, a néptánc, népzene és nem utolsó sorban a táncosok, a gyerekek iránt. Bizonyára visszakapjátok ezt férjeddel a Rakonca Néptánc Együttesben a 15 év alatt felnőtt generációktól és a Kis Rakoncában táncoló gyerekektől . V.L.: Ami engem illet, a gyerekek nagyon őszinték, tudják értékelni, ha valaki szereti őket és rendszeresen foglalkozik velük. Bár a próbákon fejleszteni kell a tánctudásukat, az egymáshoz való alkalmazkodást, sok nehéz percet jelent egy-egy tánc megtanulása és begyakorlása, de a közönség tapsa mindenért kárpótolja őket.  Kívánjuk, hogy töretlen lendülettel folytathassátok ezt a pótolhatatlan tevékenységet, vigyétek hírét mindenhová, hogy Közép-Szlovákiában is magas szinten művelik a kultúrát az emberek. Köszönöm a beszélgetést. Lejegyezte : Bali Mária 2010. május 19.   A RAKONCA NÉPTÁNCEGYÜTTES 15 ÉVES Füleken felejthetetlen élményben volt mindazoknak része, akik 2010. november 20-án részt vettek az Klub Kultúrházban a füleki Rakonca és a Kis Rakonca Néptáncegyüttesek gálaműsorán, az együttes fennállásának 15 éves évfordulója alkalmából. A fergeteges produkcióban a hazai két néptánccsoporton kívül fellépett a romániai Zilah városából érkezett Nemere Táncegyüttes, valamint a magyarországi Szihalomról elfogadta a meghívást a helybeli hagyományőrző csoport.  A műsor első részét bevezető konferanszié nagyon humorosra sikeredett, köszönhető ez Szászi Zoltán rimaszombati költő, újságírónak. Sziporkázó, egyedi humorával már a műsor elején megalapozta a közönség jó hangulatát. A műsorblokk a hazaiaké volt és mind a nagy, mind a kisebb táncosok tudásuk legjavát mutatták be a közönségnek. A táncokhoz a talpalávalót a salgótarjáni Folt Zenekar húzta.  A második műsorrészben a Terbete Néptáncegyüttes Zilahról, Romániából, lépett színpadra. Az ő táncaikat is vastapssal jutalmazta a közönség.  Ezután a füleki két csoportot vezető házaspár, Varga Lia és Norbert köszönetüket fejezték ki és ajándékokat nyújtottak át a 15 év során a tánccsoportná lműködő társ-koreográfusoknak.  A harmadik műsorblokkban a magyarországi Szihalomról érkezett Tobán hagyományőrző csoport falusi esküvőt mutatott be, amelynek során megcsodálhattuk a matyó mintás férfi nadrágokat és a szép népviseletbe öltöztetett menyasszonyt. A vőfély nagyon találó és humoros, vagy megható szavakkal szólította meg a lány kikérésekor a szülőket, majd felszólította először a vőlegényt, azután a menyasszonyt, hogy szép szokás szerint búcsúzzanak el és mondjanak köszönetet szüleiknek.  Az utolsó műsorblokkban felléptek mindazok, akik az elmúlt években voltak tagjai a csoportnak, s nagy lelkesedéssel lejtették a táncot, az általuk annyira szeretett koreográfiát.  A műsor befejeztével a két koreográfus és csoportvezető , Varga Norbert és Lia megkapták Fülek Város Polgármestere-díját, valamint gratulációkat és ajándékokat kaptak a Füleki Szabadidőközponttól, a salgótarjáni Nógrád és a ragyolci Nógrád Néptáncegyüttesektől, a füleki Csemadok helyi szervezetétől, valamint a Csemadok Losonci Területi Választmányától, a Losonci Művelődési Központtól és az Országos Művelődési Központtól, valamint a füleki Kulturális Központtól, más nevén a Vigadótól.  A záróképben a Folt Zenekar által húzott nótára minden szereplő a koreográfusokkal közösen táncra perdült, így befejezve a csodálatos estét.

Tessék kérem megbecsülni

Ezzel a címmel mutatott be egész estét betöltő műsort a tizenhét éves füleki Rakonca Néptáncegyüttes 2012. november 23-án. A helyszín a füleki Művelődési Központ volt. A nagy érdeklődésre való tekintettel a többszáz férőhelyes nézőtérre pótszékeket is be kellett helyezni. A műsor elején Galcsík Károly, a Csemadok losonci területi választmányának a titkára lépett színpadra. Méltatta a majdnem felnőttkorba ért együttest, amelynek vezetői a füleki Varga Norbert és Kornélia házaspár. Az együttes tagjait, akik természetes módon váltakoznak, sok-sok vendég koreográfus oktatta a gyönyörű táncokra és énekekre. A magyarországi és hazai szakembereken kívül említést érdemel a füleki Agócs Attila és Denisa házaspár. Az együttes számos díjat vehetett át az elmúlt évek megmérettetésein, rendszeresen fellépnek Magyarországon és Európa számos országába is eljutottak. A felnőttkor küszöbére érve határozták el, hogy szeretnék a hazai közönséget elgyönyörködtetni egy egész estét betöltő programmal. A műsorban az együttes tagjai előadták tudásuk legjavát a szilágysági, jobbágytelki, pacalkai, és gömöri táncokban. A lányok bemutattak egy szlovák táncot is, amely a kelet-szlovákiai Parnóról és Fintáról való. Szép hagyományt élesztettek fel tánccal és énekkel : a Medvesalján fennmaradt farsangmentést. A gazdag és színes műsornak sok vendége volt. A tánccsoport utánpótlását láthattuk a füleki Szederinke Gyermek Néptánccsoport tagjaiban, akiknek Agócs Denisa a vezetőjük. Népmeséket hallgattunk a kis serkei Antal Márk és az apci Bukovics János előadásában. Népdalok csendültek fel a Fölszállott a páva elődöntőjében szerepelt füleki Benko Fruzsina Borbála előadásában, majd juhásznótákat hallhattunk a szilicei Bastyúr Istvántól. A borzovai Mezei Lajos és felesége Margit a vidékük hagyománya szerint táncolt, a füleki Slovák Viliam pedig a fujara búgó hangjával bűvölte el a közönséget. A műsor folyamán került átadásra a Nógrád Közművelődéséért díj, amelyet anyagilag a környék falvai és Csemadok szervezetei támogattak.