AZ OPERAHÁZ FANTOMJA
MADÁCH SZíNHÁZ, 2010. október 23.
Az operában bemutatják a két újonnan kinevezett igazgatót, mivel az idősebb már nyugdíjba vonul. Mialatt a két új igazgatónak előadná énektudását a szoprán, megszólal az operaház fantomjának a hangja, azt követelve, hogy mondjon le a szoprán és a következő előadásban egy kis kóristalány énekeljen.
Az új igazgatóság nem akarja megengedni, hogy elmenjen a régi szoprán a fiatal, árva kóristalányt pedig kinevetik. Mialatt a lány összejön a régi szerelmével, a fantom elrabolja őt és csónakon elviszi a birodalmába. A lány a nagy sokktól elájul. A második felvonásban újévi maszkabált tartanak, ahol jelen van az operaház minden szereplője és a két igazgató. Nagyon remélik, hogy fantom nem jelenik meg újra és nem okoz riadalmat. Mivel nem tettek neki eleget és maradt a régi szoprán, megjelenik személyesen az emberek közt. Fél arca, mivel el van torzulva, le van takarva. Átadja az új operát, amelyet meg kell tanulnia és elő kell adnia a társulatnak. Miközben a két fiatal szerelmes egymásra talál, a fantom még az operaház tetején, majd a lányt elrabolva is megakadályozza a légyottot. Amikor fogva tartja a lányt, már a rendőrség is a nyomában van. A szerelmes fiúnak nagy nehezen elárulta a korrepetítor, hogy a fantom egy régen a városba érkezett tudós, művész, zeneszerző, de torz arccal, ketrecbe zárva hozták őt a városba. Azóta mindenki fél tőle. A fiú rátalál a szörnyre a rejtekhelyén, aki fogva tartja a lányt. A fantom könyörög a lánynak, hogy őt szeresse, ne a fiatalembert. Őt életében senki nem szerette, mivel torz arccal született és egész élete a számkivetettségről szól. A lány ekkor mondja el neki, hogy torz arcát tudná szeretni, de neki a lelke torz, azért nem képes lángra lobbanni iránta. Az előadás végén a két szerelmes hazamegy és a fantom egyedül maradva megsemmisül.
SZENTIVÁNÉJI ÁLOM
WORLDMUSICAL Helyszín : Budapesti Operettszínház
Időpont: 2011. március 19.
A szellemvilágban Oberon és Titánia szerelmi harca dúl. Oberon, a tündérek fejedelme szeretné elnyerni Titániát, a tündérkirálynőt, aki viszont folyton visszautasítja őt. A földön készülnek a szép leányzó, Hermia és vőlegénye, Demetrius esküvőjére. Viszont Hermia nem szereti a neki kiszemelt Demetriust, hanem más fiúba, Lysanderbe szerelmes. Találkoznak is a fiatalok és megbeszélik, hogy megszöknek. Hirtelen megjelenik barátnője, Heléna, akit sürget, hogy gyorsan csábítsa el Demetriust, mert úgyis szerelmes belé, de Hermia igaz szerelme Lysander. Oberon leküldi a földre Puckot, hogy a tibeti hegyekből hozza el azt a virágot, amelynek egy cseppje egymáshoz vonzza a szerelmeseket. Elég az alvó egyén szemébe csöppenteni, és akit legelőször meglát, azt fogja szeretni. Puck el is hozza a virágot és legelőször az alvó Titánia szemébe csöppent a szerből. A szökni vágyó szerelmesek titkos találkája az erdő szélén folyik, ahová megérkezik Vackor Színtársulata. Egyik színésze, Zuboly és barátai: Gyalu, Dudás, Orrondi, Ösztövér készülnek a darabjuk bemutatására. Puck megérkezik az erdőbe a csodavirággal és látja Demetriust, vaalmint Lysandert, s mindkettőnek a szemébe belecsöppent a virágból. Mialatt a két ifjú alszik, arra jártában meglátja őket Heléna. Amikor felébrednek a fiúk, mindkettő szerelmes lesz belé, mert őt látták meg legelőször. Még egy tréfát elkövet Puck: Zubolyt szamárrá változtatja és Titániának is szemébe csöppent a virágból. Így a tündérkirálynő egy szamárba lesz szerelmes, amikor felébred, mert őt látja meg legelőször. A következő részben Puck figyelmetlenségének következtében mindenki mindenkivel összevész, s a rendőrfőnök letartóztatja az erdőben hangoskodó, túl zajosan viselkedő Vackor Társulatát. Oberon magához hívatja Puckot, számon kéri, hogy mindent elvégzett-e a parancs szerint. Amikor kiderül, hogy milyen baklövések fordultak elő, Oberon saját kezébe veszi a dolgok helyre hozatalát. Nagyon megható rész, amikor Oberon kibékül Titániával, s szerelmüknek az az ára, hogy emberekké kell lenniük, nem lehetnek többé tündérek. Hermia bevallja szüleinek, hogy ő Lysandert szereti, nem kíván férjhez menni Demetriushoz, a rendőrfőnök fiához. Demetrius is kéri apját, hogy adja áldását az ő Heléna iránti szerelmére. A kettős esküvői jelenetben, amikor Hermia és Lysander, valamint Demetrius és Heléna esküvőjét tartják, emberpárként megjelenik Oberon és Titánia, Vackor Társulata pedig előad az emberek szerelméről, csalódásáról és kibéküléséről szóló darabot. A zenés mű végén mindenki elalszik a színpadon és Puck köszön el a viszontlátás reményében a nézőktől. A Szentivánéji álom world musical, amely a világon legelőször, a Budapesti Operett színházban jött létre. Shakespeare klassszikus színművére magyar szövegű musicalt írtak, komponáltak a magyar szerzők. Ötvözi a pop, a dzsessz és a klasszikus muzsikát, valamint a spanyol, török, román, cigány és indiai népzenét, a szöveg pedig nagyon is a mai életről szól.
MACSKÁK
A budapesti Madách Színház előadása 2011. október 8-án. A darab nagyon energikus, a mintegy harminc táncos és színész nagyon látványos kosztümökben, vidáman, élvezettel táncolt végig két felvonást. A macskák időszaka az éjszaka, tehát minden éjjel játszódott. A macskakórus elénekelt mindent a macskák tulajdonságairól, magaviseletéről. Megtudtuk, hogy minden macskának három neve van : egy általános, szürke, egy amelyiken az emberek hívják, amelyik családba tartozik, van azonban egy különleges neve, amelyet az élete során a többi macskától kap. Színre lépett a primadonna macska, aki már kiöregedett, s elsírta, hogy őt már mindenki mellőzi. Énekeltek a város legidősebb macskájáról, amelyik már két emberöltőt is megért és emlékszik még Viktória királynőre is. Mielőtt megjelent a színen a legidősebb, példakép és vezér macska, azt sugdosták egymásnak a macskák, hogy ma éjjel választja ki közülük a vezér azt az egyént, aki más lehet, mint azelőtt volt, tehát új vezetőt választanak. A második felvonásban megismertünk egy színházi macskát, amelyik előadta, milyen híres szerepeket játszott, ő volt a legnagyobb hős fiatal korában. Most már megöregedett és egy öreg színész macska senkinek sem kell. További szereplő volt a gangszter macska, amelyik nagy felfordulást, pusztítást csinál ott, ahol megjelenik, de rögtön a tette után köddé válik. A második felvonás közepe felé jöttek a hirrel, hogy elveszett, valakik elrabolhatták az idős vezér macskát. Ekkor hívták a macskák a város varázsló macskáját, amelyik még a lehetetlenre is képes, és elővarázsolja azt is, akinek nyoma veszett. A hókusz-pókuszok közben elővarázsolt egy kismacskát, egy gyermeket a nagy kalapból, ezt a közönség óriási tapssal fogadta. Megkerült a vezér macska, s megkérték, válasszon utódot közülük, aki másképp fog ezentúl élni, mint azelőtt élt. A primadonna macska lett az utódja.
MISS SAIGON
2013. február 23-án került sor a musical előadására a budapesti Operett Színházban. A történet a vietnami háború idején játszódik 1975-ben . A bordélyházba egy új lány érkezik, Kim személyében. Az egyik amerikai katonát, Chris Scottot a barátja, John Thomas veszi rá, hogy töltsön el egy estét Kimmel. A bordély tulajdonosa, a Professzor is örül neki, hogy kelendőek a lányok, közkedveltek az amerikai katonák közt. Mindig választanak egy lányt, aki elnyeri a Miss Saigon címet. Chris elviszi magával Kimet. Telefonál a parancsnokságra Johnnak, hogy kiveszi minden szabadságát, mert rátalál élete szerelmére. Kim elmondja Chrisnek, hogyan veszítette el egész családját a háborúban. A bordélyban megtartják Kim és Chris esküvőjét. Ekkor adja át a barátnője Kimnek a Miss Saigon címet. Közben megérkezik Kim gyermekkori szerelme, Thuy aki katonatiszt lett, követeli, legyen a felesége. A lány ellenkezik, elmondja, hogy élete egyetlen szerelme Chris.Kommunista hatalom irányítja az országot, mindenki a hős vezért, Mao Ce Tungot élteti. A lánynak már három éves a fia, Tam aki az amerikai katonától, Christől született. Közben Amerikában a katonának már felesége van, Ellen személyében. Kim még mindig Chris után vágyakozik. Thuy a Professzorral keresteti meg Kimet. Ekkor tudja meg Thuy, hogy Kimnek van egy kisfia. Thuy késsel támad a kisfiúra, mire Kim lelövi a férfit. Kim szalad a kisfiával, Tammal a Professzorhoz, mentse meg őket, mert lelőtte Thuyt. A professzor nagy lehetőséget lát a kis gyerekben. Családegyesítés címén kijutni Amerikába, ő pedig velük megy, mint a gyerek nagybácsija. Ekkor menekülnek Bangkokba. A második felvonás eleje Amerikában játszódik. Gyűjtést tartanak az amerikai katonák Vietnamban született gyermekeinek a megsegítésére. Ekkor közli Chrissel a barátja, John hogy Kim jelenleg Bangkokban van a három éves kisfiával, aki Christől született. Chris megdöbbent, s azon gondolkodott, hogyan közli a tényt a feleségével, Ellennel. Mutatják a bangkoki bordélyházat, amit a Professzor működtet és Kim is ott dolgozik. Chris, Ellen és John Bangkokba utaznak. John felkeresi Kimet, s megtudja tőle, hogy a lány még mindig Chrisre vár. Bangkokban szöges drót választja el a vietnami menekülteket az amerikai katonáktól. Kim és Chris utolsó próbálkozása is sikertelen : nem tudnak együtt elmenekülni, a helikopter felszáll az amerikai katonákkal. A bangkoki szállodában találkozik Kim és Ellen. Mindkettőjük elmondja a másiknak, amit fontos tudnia. Amikor hazatér Chris,Johnnal együtt, Ellen elmondja, hogy meglátogatta őket Kim, Christ kereste, de csak őt találta otthon. Közli Chrissel, hogy választania kell közte és Kim között. Chris biztosítja Ellent, hogy csak őt szereti és nem akarja elhagyni. Ekkor javasolja Ellen, hogy magukkal vihetnék a katona kisfiát, Tamet, de nem tudja mi legyen az aszzonnyal, Kimmel aki nagyon szereti Christ. Kimnek megjelenik Thuy szelleme, akit ő ölt meg. Ezután már csak egy teendője marad : elmondja a kisfiának, Tamnek, hogy várjon a ház előtt, mert jönni fog érte az apukája. Kim megöli magát egy pisztollyal, mielőtt megérkezik Chris, Ellen és John.
RÓMEÓ ÉS JÚLIA - musical
2013. május 8-án tűzte utoljára műsorra a budapesti Operett Színház a Róomeó és Júlia musicalt. Az előadás dinamikus volt, tele volt csoportok és egyének párharcával, a Montaguek és Capulettek örökös gyűlölködésével. Első jelenetben láttuk Júliát a dadussal és az édesanyjával. A lány még csak tizennégy éves volt, de az asszonyok arról oktatták őt, hogyan legyen jó feleség. Megismertük barátai segítségével az örökké éjszakai életet élő és a testi gyönyöröknek hódoló Rómeót is. Júlia szülei álarcosbált rendeztek, amin megismerkeedett Júlia Rómeóval. Nagy botrányt csapott Páris, Júlia kérője, amikor megtudta, hogy az ünnepségre eljöttek az ellenséget képviselő Montaguek is. Rómeónak sikerült a dadust megnyerni, hogy Júliát küldje el a titkos esküvőre, amit Lőrinc barátnál kötött a két fiatal. Júlia édesanyja testvére halála évfordulóján kérdezte az unokaöccsét, Tybaltot, hogy hány órára rendelték meg az elhunytért a gyászmisét. Páris sürgeti a házasságot Júlival és a szülei nagyon örülnek, hogy gazdag kérőre akadt a lányuk. Mutatják az ágyjelenetet , amely a titkos frigy után zajlott le. Ekkor rohannak be Júlia szülei, hogy másnap meg kell tartani az esküvőt Párissal. Sor kerül a Montague édesanya és a Capoulette édesanya civakodására, ezután pedig Tybalt és Mercucio párviadalára. Mindkét fiatalember az ellenkező klánhoz tartozik. Mivel a harcba beleavatkozik Rómeó, hogy megvédje barátját, Tybaltot, a gyilkosnak kiáltják ki Rómeót és száműzik Veronából. Rómeó Mantovába menekül. Júlia, hogy megmeneküljön a másnapi, Párissal való frigytől, Lőrinc bsráthoz siet. Az egy szert ad be neki, aminek segítségével egy napig tetszhalott lesz a lányból.Júlia halálhírét Benvolio barátja viszi meg Rómeónak. A fiú éppen akkor megy be a kriptába, amikor Páris ott áll a tetem felett. A két fiatalember összecsap, majd mikor Páris eltűnik a színről, a tetszhalott Júlia testét vonszolja magával Rómeó. Legvégül a fiatalember felakasztja magát. Felébred Júlia, s látja szerelme élettelen testét. Ekkor újabb méreggel végez magával a lány is. Lőrinc barát találja meg holtan egymás karjában a két fiatal szerelmest, s nagy lelkiismeret furdalása támad. Megtudja mindkét család a fiatalok halálát, s gyertyával kísérik őket a temetőbe.
MENYASSZONYTÁNC
2015. május 9-én volt az előadás a budapesti Operett Színházban. Az ezifáig megtekintettek közül mind a színészek alakításában, mind a rendezésben és díszletben, mind magában a történetben ez viszi a prímet. Patkós Rózsit, egy Romániában élő lányt nagyon szeret egy tehetős, gazdag legény, viszont a gazdag apa nagyon ellenzi az esküvőt. Megjön a születési bizonyítványa a fővárosból, amiből kiderül, hogy a szülei nevelőszülők voltak, őt a gyermekotthonból, mint zsidó gyermeket fogadták örökbe. A faluban, ahol Rózsi ezidáig élt, a románok és magyarok hithű katolikusok voltak, visznt volt a falunak zsidó lakossága is. Megtudja a zsidó özvegyasszony, hogy az elhunyt férjének egy cselédtől született lánya Rózsi. Magához fogadja a lányt. Közben a fiú elmegy a háborúba. Rózsit tanítgatják a zsidó szokásokra, imákra, hagyományokra. A fiú visszajön a háborúból. Közben újabb küldemény érkezik a postán. Ebben az áll, hogy tévesen volt feltüntetve Rózsi származása. Valóban volt egy lány, aki a cseléd és a zsidó ember szerelméből született, de az meghalt csecsemőkorában. Rózsit egy református család adta be a lelencbe. Rózsit végül mégis feleségül veszi a gazdag legény.
Pál Feri atya előadása
Első alkalommal került sor 2018. október 11-én, Salgótarjánban a József Attila művelődési Központban a Nyitott Akadémia előadására. Pál Feri atya A szorongástól az önbecsülésig című előadására minden jegy elkelt. Két szék volt előkészítve a színpadon. Az előadó energikus, sokat mozgó, színészi hajlamokkal megáldott ember. Elmondta, hogy ő katolikus pap, de a mai estén mint mentálhigiénés szakember fogja megtartani az előadását. Állandóan mozgott, járkált, gesztikulált, előre és hátra, bal és jobb oldalra húzogatta a két széket színpadon, egyik pillanatban leült, de a másikban már fel is pattant. Ezt folytatta másfél órán keresztül. Megkérte a technikusokat, hogy gyújtsák fel a villanyt a nézőtéren, de kevesebb fényt is kért, hogy ő szemtől-szemben láthassa a közönséget. Virginia Satire amerikai pszichológus nevét említette. Ő felmérte, hogy a szorongás négyféle módon jön elő az emberek közötti kommunikációban. Hazamegyünk az előadásról. Este van, valamit még vacsorázni kellene. Valami könnyűt, ami nem terheli meg a gyomrot. Elkészítjük a levest és elsózzuk. Csatlakozik hozzánk a férjünk, feleségünk, vagy bárki a családból. Négyféle módon reagálnak az emberek: 1/ Első változat a támadó.“Igen, de te pedig a múlt héten készítettél egy minősíthetetlen pörköltet, amit állatnak sem adnék fogyasztani.“ 2/ Második változat az önbántalmazó. Leülünk és elkezdünk siránkozni, hogy milyen szerencsétlenek, lehetetlenek és bénák vagyunk. 3/ A tudományos. Mindenféle idegen kifejezéseket, latin és egyéb szavakat használunk a sós leves megmagyarázására. 4/ A menekülés. „Ja, majd elfelejtettem mondani, hogy találkoztam XY-nal, aki nagyon mgdicsért, hogy milyen szép ajándékot adtál a múltkor neki.“ Az emberek 50 százaléka az első típust választja, a másodikat 35 százalék, a harmadikat és a negyediket a további tíz százaléka. Már csak öt százaléka marad az embereknek, akik helyesen reagálnak. A helyes reakció minden esetben az, hogy bevalljuk és vállaljuk a hibánkat, valamint igyekszünk azt minél előbb orvosolni. Az emberek azért válaszolnak ilyen négyféle , helytelen módon, mert saját magukat érzik megtámadva, megsértve, alábecsülve. Mondta, hogy sok mindenkire ránéz, de ne érezze senki érintve magát azzal kapcsolatban, amiről éppen beszél. Feltámadási misén történt az eset. A liturgia nagyon hosszú, az éjszakába nyúlik. Feri atya az oltárnál misézett, mögötte, a lecsempézett, csúszós padlóra helyezett székeken ültek a ministránsok. Az egyik tizenkét éves legényke a széket feszegette. Stimulálni kellett magát, hogy el ne bóbiskoljon. Egyszer csak, a szék nem tartotta meg az egyensúlyát és felborult. Mindez olyan hatalmasat durrant, hogy Feri atya nagyon megijedt. Ijedten kétszer is hátrafordult, hogy megnézze, mi történt. A ministránsnak mindkét lába az égnek állt, de ő buzgón integetett a kezével, hogy nem ő a hibás, ő semmit nem csinált. A szorongáskor előjönnek a rejtett érzelmeink. Egy fiatal nőt említett, akit ő esketett össze. A nő elmondta : „Te Feri, én a menyasszony koromban voltam életemben a legboldogabb.” Utánozta a menyasszonyt, aki nagyon boldog amikor magára veszi a csipkés fodros, gyönyörű menyasszonyi ruhát. Nagyon szép volt az esküvői szertartás, az volt a nap csúcspontja. A nő azonban elmesélte, hogy két órával korábban történt valami, amitől a boldogabb azóta soha nem volt. Amikor magára öltötte a ruhát és megjelent a helységben a vőlegénye, megkérdezte tőle, hogy szép-e. A vőlegény pedig azt válaszolta, hogy „elég szép“. Erre ő megsértődött és elkezdte itatni az egereket. A vőlegénye megsajnálta és elmagyarázta neki, hogyan értette azt, hogy elég szép. Azt jelenti, hogy sem nem kell elvenni belőle, sem hozzá nem kell tenni semmit. Na, akkor volt az a fiatal nő életében a legboldogabb. Feri atya azt tanácsolta neki, hogy amikor nehéz helyzetbe kerül, idézze vissza azt a beszélgetést a párjával. A testére mutatott, pontosabban a mellkastól a combig. Elmondta, hogy az érzelmeink a belekben, az emésztőrendszerben ütköznek ki. Nem érzünk megbántást, lelki fájdalmat sem a térdünkkel, sem a hajszálunkkal. Egy mozgássérült beteg járt hozzá terápiára. Fél éven keresztül siratta magát, hogy ő milyen szerencsétlen. Az egyik lába öt centivel rövidebb, úgy született. Mindig is sántított, ezért a cipője alá magasított talpat készítenek. Kiskorában próbálták nyújtani a lábát, de nem segített. Fél év múlva, amikor már jobban összeismerkedtek, Feri atya megkérdezte tőle: Tulajdonképpen mit köszönhet maga a testének ? Erre a páciense elkezdett újra siránkozni. Azután kicsit elgondolkodott és azt mondta, hogy van neki családja, gyermekei, akiket megszült. Azokat is a testével szülte meg. Vannak unokái, akiket mindenkinél jobban szeret. Simogatja, babusgatja őket, azt is a testével csinálja. Amikor megérkezik a Csabi unokája, nem lenne szabad ezt mondani, de őt szereti a legjobban. Ő megkérdezi, hogy „Nagyi, van-e palacsinta ?“ Ő pedig válaszolja, hogy, persze, hogy van, kisfiam. Az unokáit is a kezével szokta simpgatni, szeretgetni. Három gyónó ember szavait idézte. Elmondta, hogy nem fog gyónási titkot megsérteni, mert nem árulja el az embereknek sem a nevüket, sem a lakhelyüket, telefonszámukat, e-mail címüket, facebook és egyéb közösségi oldalakon való elérhetőségüket. Az első azt mondta, hogy találgatott, a második, hogy valami füllentésszerűt mondott, a harmadik pedig, hogy átrendezte a szavait. Mindhárom esetben Feri atya gyorsan reagált és villámgyorsan átlapozta mindazt, amit az esztergomi papi szemináriumban hét év alatt tanult. Megkérdezte : Hazudott ? Erre mindnyájan azt válaszolták, hogy így is lehet mondani. Magányos emberekről beszélt. Példaként említett egy harmincöt éven felüli nőt, aki egyedül lakik. Este hazamegy, leül és mit csinál ? Előveszi a Nők Lapját és fellapozza azt. Összehasonlítja magát a cikkek , történetek, interjúk alanyaival. Ez is okosabb, ez is szebb, ez is ügyesebb, mint én vagyok. Ez bizony nem segít az önbecsülésen. A második lehetőség, hogy fellapozza a Nők Lapját és mindenkit leszól, becsmérel. Ebben az estben viszont teljesen elzárja, elidegeníti magát az emberektől. Nem jó sem az egyik lehetőség, mert előidézi az emberben a szorongást és a kisebbrendűségi érzést, sem a másik, mert akkor teljesen elmagányosodunk. Kétféle papot hozott fel példának. Az egyik este tíz órakor hazaér, leül és ránéz az órájára. Tíz óra van, ő éjfélkor szokott lefeküdni. Fáradt, magába roskad és átszenvedi a két órát, amíg éjfélkor az ágyba kerül. A másik pedig leül, ránéz az órájára és azt mondja: Remek, van még két órám magamban lenni, magammal foglalkozni. Ekkor magyarázta el, hogy magányosnak lenni és magamban lenni az két, nagyon különböző dolog. Aki magányos, az sajnálja magát és magába roskad. Aki pedig magában van, időt szán magára, van ideje magával foglalkozni. Elmondta, hogy aki becsüli saját magát, az nem csinál mindent tökéletesen. Hátrább lépett és azt mondta, hogy távolról nézve mindenkiben találunk hibát, hiányosságot. Majd hirtelen leült és elmondta, hogy minden egyes emberben van valami jó, értékes és szeretnivaló, valakiben több, másokban kevesebb. Szétnézett a közönségen és örült, hogy itt-ott lát férfiakat is. Csodálkozott, azt mondta, nem tudja, mit is keresnek ők itt ? Erre megjegyezte, ha ő lenne egyik férfi a nézők közül, ő már felpattant volna és azt mondja: „Már elment egy óra a két órás előadásból, de még nem definiálta Feri atya az önbecsülést.” Az önbecsülés nem azt jelenti, hogy tökéletesnek és hibátlannak tartom magam. Az önbecsülés azt jelenti, hogy ismerem saját magamat. Meg tudom nevezni, mi bennem a jó, fel tudom azt használni és tudok örülni neki. A dalai lámát említette , aki nagyon okos dolgot mondott az emberekről. Minden embernek két hibája van. Az egyik, hogy nem ismeri fel realitásnak, ami az. A másik, hogy realitásnak hiszi azt, ami valójában nem az. A mi esetünkben arról van szó, hogy nem hisszük el magunkról, hogy mi ügyesek, szépek, jók, tehetségesek, szeretnivalók vagyunk. A másik esetben pedig, olyan dolgokkal ruházzuk fel magunkat, hátrányokkal, gyengeségekkel, rossz tulajdonságokkal, amik nem is léteznek, vagy nem annyira eltúlozva, mint ahogy mi hisszük. 1944 volt, be voltak állítva az üres vagonok az állomáshoz. Rengeteg ember várakozott ott. Volt ott egy kisfiú is az édesanyjával. A kisfiú nem akart elszakadni az anyukájától, a nő pedig szorongott, hogy a nagy tömegben, tülekedésben el ne sodródjon tőle a gyermeke. Egy tarisznyát akasztott a fiú nyakába és odasúgta neki: „Egy cipó van benne, tartsd meg, még hasznos lehet.“ Az idő múlt és fokozatosan felszállították az embereket a vagonokba, amelyek, majd elviszik őket valahová. A kisfiú nem akart oda felszállni. Várt. Óvatosan körülnézett, figyelte az őröket. Amikor egyikük sem nézett oda, mert el voltak foglalva, eldobta a nehéz tarisznyát és elkezdett szaladni. Eldördültek a fegyverek, golyók sorozata repült utána. Ő azonban nem állt meg, hanem szaladt tovább, kúszott a vagonok alatt. Érezte, hogy már elég távol van az őröktől, nem fogják őt utolérni. odaért a drót kerítéshez, közben már szétszakadt a ruhája, felsértette a bőrét is. Végül azonban megmenekült, életben maradt az ifjú ember. Mindenkinek vannak tarisznyái. Az egyikben vannak azok a dolgok, amiket édesapánk és édesanyánk nem adott át nekünk, pedig át kellett volna adnia. A másik tarisznyában vannak mindazok a dolgok, amiket kaptunk édesapánktól és édesanyánktól, de nem kellett volna azokat megkapnunk. Ezeket a dolgokat, érzéseket, emlékeket, tapasztalatokat le kell tennünk, meg kell tőlük szabadulnunk. Nem elég azonban egyszer megcselekedni azt, mert másnap azok a tarisznyák újra nyomni fogják a vállunkat, nem szabadulunk meg tőlük egyszerűen. Újból és újból, rengetegszer le kell tennünk azokat a bizonyos tarisznyákat. Délutáni foglalkozás volt az óvodában. Mielőtt hazavitték volna a szülők a gyermekeket, maradt pár perc. Az óvó bácsi felszólította a gyermekeket, hogy az óriások álljanak az egyik oldalra, a törpék a másikra, a varázslók pedig maradjanak középen. Egyik kislány azonban ott maradt az óvó bácsi mellett és megráncigálta a nadrágját: “ A sellők hová álljanak ?“ Ez a kislány felismerte a saját előnyeit, adottságát, megvolt a kellő önbecsülése. A pedagógusnak ilyenkor nem könnyű a dolga, de az óvó bácsi feltalálta magát és azt felelte :“A sellők itt maradnak, az erdő öreg bölcse mellett.“ Végül pár szót magáról is szólt. Elmondta, hogy a családja Csíkból, Erdélyből származik. Ő pap lett, de a szülei ennek egyáltalán nem örültek. Édesapja nagy kommunista volt, édesanyja pedig egyszerűen csak nem hitt az Istenben. 21 éves volt, amikor elhatározta, hogy pap akar lenni. Hogyan mondja el ezt azonban a szüleinek, akik ellene vannak a vallásnak és a templomba járásnak. Felismerte, hogy először édesanyjával kell megtalálni a megfelelő alkalmat, a vasárnapi ebéd és kávézás után. Leült édesanyjához és azt mondta neki, hogy Esztergomba akar menni. Az anyja még el is csodálkozott, hogy miért mondja most ezt neki, hiszen gyakran eljár otthonról, sokszor nem is tudja, hová ment a fia. Megnyugtatta a fiát, hogy rendben van, mehet Esztergomba, de azt is mondja meg, hogy mikor fog visszajönni. Erre ő azt válaszolta, hogy majd hét év múlva. Ő ugyanis a szemináriumba akar belépni. Ekkor az anyja azt mondta sírva, hogy akkor ő felköti magát és a kutyát is. Ment az édesapja után, neki is elmondta, hogy pap akar lenni. Az apja azt mondta, ő tudja, mit csinál, neki semmi köze hozzá. Az ikertestvére azt kérdezte tőle: „Meg vagy te bolondulva ?“ Elmondta, hogy az apja négyszer nősült, az anyjának pedig ő a második házasságából született. Tizenhat éves koráig a fél kezén meg tudja számolni, hány olyan igazi családi alkalmat élt meg, amikor mindenki együtt volt, odafigyeltek egymásra és érezte, hogy ilyen egy igazi család. Amikor pedig Erdélyben tartott előadást, lehetőséget adott az embereknek, hogy tegyék fel neki a kérdéseiket. Az egyik férfi megkérdezte : „Kérem szépen, mi lett a kutyával ?”
