A Palóc néptáncegyüttes 1968 - 1998

Fülekpüspökiben, a Palóc Néptáncegyüttes megalakulásának 20. évfordulóján jeles vendégek vettek részt

1/ a Magyarország népművésze díjas SZVORÁK KATI, aki a fülekpüspöki Palócban kezdte pályafutását

2/ Varga Ervin - Fülekpüspöki szülötte, aki a pozsonyi Lúčnica, majd a Slovenský ľudový umelecký kolektív - SĽUK koreográfusa lett.

3/ Székely István, koreográfus aki sok éven keresztül járt át Salgótarjánból csoporthoz. 1993-ra már Fülekpüspöki idősebb lakosai, a középkorosztály, valamint a legfiatalabbak is elmondhatták, hogy volt, vagy jelenlegi tagjai a tánccsoportnak.

A 25 éves évfordulóra dugig megtelt a nézőtér és pirosra tapsolta mindenki a tenyerét. A régieket kicsit nevetséges mozgásukkal láthattuk a színpadon, a fiatalok pedig lendületesen táncoltak. A 30 éves évforduló műsorvezetője 1998-ban a Szlovák Rádió magyardásának szerkesztője, Agócs Valéria volt, akit a fülekiek volt barátjukként üdvözöltek, hiszen velük együtt nőtt fel. Akkor már Hájas Tibor volt az együttes koreográfusa és Teleki Béla volt a csemadok soros elnöke. A műsorban fellépett Agócs Gergely népművész, akinek a pályája szintén a Palócból indult.

 

A Csemadok 60 éves

1/A Csemadok fülekpüspöki helyi szervezete mellett 1968--ban megalakult a Palóc Néptánccsoport. A falu legtöbb családja akkoriban aktívan bakpcsolódott a közösségi életbe. Éltek olyan emberek, akikre felnéztek, sokan adtak a szavukrqa, nem volt nehéz nekik megszólítani néhány vagy több embert is, felkérni őket a jó ügy érdekében. Az akkori régi kultúrházban, amit a faluban csak Karisztásznak emlegettek az egész év folyamán kulturális akciók, bálok, iskolai ünnepségek voltak megrendezve. Az olajos padlóval borított nézőtér és színpad nem volt akadálya annak, hogy fiatalok és idősek kellemes úrákat töltsenek el a karitász falai között. Itt került sor a falusi lakodalmakra, valamint az 1950-es években még az első szentáldozás után is itt találkoztak ebéden a gyerekek és szüleik. Az 1970-es években Székely István salgótarjáni néptáncos-koreográfus volt a táncsoport koreográfusa, Molnár Tibor volt a csemadok elnöke és az együttes művészeti vezetője. A fiatalok rendszeresen részt vettek az országos népművészeti fesztiválon Gombaszögön, a zselízi néptánc fesztiválokon, Svidníken- Kelet-Szlovákiában,sokat vendégszerepeltek Magyarországon is. Ahhoz, hogy a fiatalok tánctudása fejlődjön, soksozr nem volt elég a hetenként egy alkalommal megtartott táncpróba. Az akkori pionír, azaz úttörő táborok közül többször utaztak összpontosításra Abroncsosba, valamint Látkyra. Azz együttesnek volt saját falusi cigány zenekara , melyet Nosko Károly bácsi vezetett.

02/Az 1950-es években rendszeresen amatőr színházi előadásokra került sor a faluban, amelyek zenés darabok voltak. A falu lakossága alakította a szerepeket a színdarabokban valamint a zenekar tagjai is helybeli férfiak voltak. Akkoriban nagy híre volt a Püspökiben évente megrendezett szüreti felvonulásoknak és mulatságoknak. Fülekpüspökiben 2009. december 05-én került sor a 60 éves Csemadok Szlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Egyesülete ünnepségére. A műsor bevezetőjében Teleki Béla volt Csemadok elnök méltatta a fülekpüspöki Csemadok alapszervezet tevékenységét. Szó esett a II. világháború utáni magyar kultúra megőrzéséről, a magyar nemzeti tudat ébren tartásáról a Felvidéken, a politikai eseményekről, amelyek befolyásolták mindannyiunk életét. Fülekpüspökiben a szervezet 1950-ben alakult meg. Mindenképpen a Palóc Néptánc Együttes fennállása jelentette a szervezet tevékenységének a legfontosabb részét. Megemlítésre került a sok verseny, seregszemle, kulturális esemény amelyeken legelőször falujukat, később pedig a szlovákiai magyar néptánc kultúrát is képviselték. Teleki Béla kicsit fájó szívvel tett említést a női és a férfi énekkarról, kihangsúlyozva, hogy ma is élnek szép hangú asszonyok, lányok a faluban, nekik kellene összefogni, tőlük pedig buzdítást kapnának a férfiak is. Nem került név szerint említésre a sok koreográfus, akik a tánccsoporttal dolgoztak, s főként nem a rengeteg táncos neve, akik az együttes 30 éve alatt a csoportban táncoltak, sem a férfi és női énekkar tagjainak neve. A volt Csemadok elnök elnézést kért, de nem akartak senkit megsérteni azzal, hogy valakinek a nevét kihagynák a felsorolásból. Az ünnepi beszédet követően három részletben adták át az emlék plaketteket. Legelőször a már elhunyt vezetőségi tagok hozzátartozói vették át a helyi szervezet volt és jelenlegi elnökeitől, Teleki Bélától és Katona Évától az emléklapokat. Másodszorra a színpadra hívták a még élő volt vezetőségi tagokat, akiknek Koronczi Ferenc losonci járási Csemadok elnök adta át az emléklapokat és a virágot. Harmadszorra Fülekpüspöki polgármestere, Bacskai Sándor köszöntötte a Csemadok szervezetet, a mostani vezetőséget, a tagokat és minden kedves jelenlévőt. Ezután átadta Fülekpüspöki önkormányzata oklevelét a 60 éves Csemadoknak, majd minden egyes jelenlegi vezetőségi tag megkapta tőle az emléklapokat. Az emléklapok kiosztása után kultúrműsor következett, melyben felléptek:

1/ a füleki Kis Rakonca néptánc csoport

2/ a füleki Czikó Hajnalka és Benko Fruzsina népdalokat adtak elő

3/ a fülekpüspöki alapiskolás tanulók kalendárium című szavaló kórusa

4/ a losonci Kármán József Színkőr tagjai népszerű slágereket énekeltek.

5/ a losonci Kelemenék megzenésített versekkel szórakoztatták a közönséget. A műsor után álló fogadásra került sor a helybeli kutúrotthon közösségi termében. A fogadás alatt levetítették a helyi szervezet archív fotóiból készített összeallítást. Nagy népszerűségnek örvendtek Dr. Máj József dia felvételei, amelyeket húsz egynéhány évvel ezelőtt a Palóc és az Apró Palóc fellépésein készített Szlovákiában és külföldön egyaránt. A családias hangulatú beszélgetéseket befejezve éjfél felé indultunk otthonainkba.

VI. FALUNAP FÜLEKPÜSPÖKIBEN

Fülekpüspöki önkormányzata és a Csemadok helyi alapszervezete már több hete készült a VI. Falunap megrendezésére 2013. október 12-én. A program gazdag volt, kicsik és nagyok megtalálhatták a szórakozásra a lehetőséget. A helyi kultúrház előtt az apróknak fából faragott , fonott kosaras ülésű körhinta volt felállítva, melynek a picinyek örülhettek. A körhintát a füleki Zupko László tanár működtette. Volt ugráló vár és arcfestés, ami iránt nagy érdeklődést tanúsítottak az óvodás és a kisiskolás korú gyerekek. A kultúrház teraszán főtt a gulyás, az asszonyok otthoni pitével kínálták a falu lakosságát és a vendégeket, valamint a buktát is megkóstolhatták. A kultárház hátsó termében és a nézőtér hátulsó falán kaptak helyet a püspöki származású, 1992-ben elhunyt amatőr festőművész, Bartko Vilmos képei, valamint a szintén valahai fülekpüspöki lakos, Nyári Géza festményei. Négy éve lakik falunkban a szlovák Jarmila Zacher Paipachová asszony, aki lefestett virágait állította ki. A konferanszié magyar és szlovák nyelven folyt. Bacskai Sándor polgármester a köszöntőjébe beleszőtte a három amatőr festő életét. A programban felléptek a helyi alapiskola kislányai, a Füleki Gimnázium Zsibongó Kisszínpada mesét adott elő. Ezután a füleki Rakonca Néptáncegyüttes következett, majd a fülekpüspöki Tóth Viktória meséjét hallgattuk meg Hazug Berciről. A fülekpüspöki Pro Musica asszonykórus fellépése közben a szintén helybeli lakos Palcso Kinga verset mondott. Szurdokpüspöki testvérközségből két csoport vállalta a fellépést: a lányok üveges táncot lejtettek, majd a hagyományőrző ottani asszonyok énekeltek. Agócs Sándor, aki Sávolyból származik, de a magyar televízió egyik csatornáján is szerepel, virtuózan tárogatózott. Megtudtuk, hogy az Agócs család nemcsak művésze, de nagyon ügyes, s mára már szinte egyedi készítője ennek a hangszernek. A kazári asszonyok gyönyörű népviselettel kápráztatták el a nézőket, mialatt énekeltek, majd a lakodalom előtt a menyasszony ágyának a vőlegény házához vivését felelevenítő népszokást mutattak be. Utolsó műsorszám a Rakonca fellépése volt, majd tombola húzása zárta le az egész napos programot.

 

Teleki Béla

2020-ban Életműdíjat kapott

Teleki Béla 1946. augusztus 8-án született.1970-től tagja a Csemadok Fülekpüspöki Alapszervezetének, 1972-től napjainkig pedig a vezetőségnek is. 1975-től tagja a Csemadok Járási Bizottságának, jelenleg a Csemadok Nógrádi Területi Választmányában dolgozik.
1989-ben ő vette át Csemadok Fülekpüspöki Alapszervezetének irányítását. Több mint 10 éven keresztül kitartóan és lelkesen szervezte a kulturális szervezet tevékenységét. Ebben az időszakban a Palóc Néptáncegyüttes vezetője is volt egyben. A Palóc nemcsak a régiókban, de országos méretben is ismert, a néptáncmozgalom meghatározó együttese volt. A minősítő versenyeken is rendre jól szerepelt. Teleki Béla több éven keresztül az Apró Palóc néptáncegyüttes vezetője is volt.
A táncmozgalmon kívül több területen is működött. Nevéhez fűződnek író-olvasó találkozók, a magyar szabadságharc évfordulóinak a megünneplése, anyák napi ünnepségek, valamint a falunapok műsoraink szervezése.
Többször szorgalmazta és oroszlánrésze volt a fülekpüspöki Pro Musica női kar megalakulásában és elindulásában.
2001-től a Csemadok helyi szervezetének a pénztárosa és krónikása. Mindkét feladatát a mai napig lelkesen ellátja. 2012-ben a Csemadokban végzett kitartó, folyamatos és önzetlen szervező és irányító munkájáért megkapta a Nógrád Közművelődéséért Díjat.

Tóth Ágnes, Dis.art., Ragyolc

Közművelődésért díj 2020-ban

Tóth Ágnes 1961-ben született Losoncon. Az alapiskolát Ragyolcon, a művészeti alapiskolát Füleken végezte. Kilencedikes korától a Kassai Konzervatórium diákja, ahol Ludmila Kojanová cseh professzor osztályába járt. Sok zongoraversenyről számos díjjal tért haza. 1983-óta a Füleki Művészeti Alapiskola zongora- és énekszakos tanára. Az itt töltött 35 év alatt folyamatos vett részt különböző zongora- és karnagyi kurzusokon. Növendékei országos versenyeken vesznek részt, ahonnan díjakkal térnek haza.
Tóth Ágnes aktívan részt vesz a Csemadok Ragyolci Alapszervezete vezetőségének munkájában, a hagyományőrzésben és a rendezvények szervezésében. Immár 23. éve a ragyolci Jázmin Női Kar karnagya, zongoristája és szólóénekese. Vezetése alatt fokozatosan fejlődött a 17 tagú kórus a népdaloktól a többszólamú kórusművekig. Részt vettek többek közt a Vass Lajos Népzenei Fesztiválon, bekerültek a Bíborpiros szép rózsa döntőjébe, megmérették magukat a Találkozás az énekkel c. regionális versenyen, valamint Galántán, a Kodály Napokon. Számos fellépésük volt idehaza, de Magyarországon, Lengyelországban és Erdélyben is. A kórus 2012-ben megkapta a Nógrád Közművelődéséért Díjat.
Tóth Ágnes tagja a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusának is, akikkel 2014-ben mint korrepetitor és énekes vett részt egy 16 koncertet magába foglaló körúton Kanadában és az Egyesült Államokban.
Három és fél évtizedes pedagógiai munkájáért átvehette Fülek város Comenius Emlékplakettjét.

 

 

Simon János
Közművelődési díj 2024-ben

A Csemadok Országos Tanácsa a szlovákiai magyar kultúra területén nyújtott kiemelkedő teljesítményéért Közművelődési díjjal ismeri el Simon János munkáját.
A kalondai születésű Simon János már diákként kamarakórust vezetett a Füleki Gimnáziumban.
Később a Prágai Műszaki Egyetem diákjaként az ottani magyar közösség életébe is bekapcsolódott. Előbb tagja, majd két évig elnöke volt az Ady Endre Diákkörnek. Sokan ismerhették őt a csehszlovákiai fővárosban élő magyar fiatalok táncegyüttesének, a Nyitnikéknek a korrepetítoraként.
Egyetemi évei alatt rendszeresen részt vett néprajzi gyűjtéseken.
1983-ban Fülekre költözött és szinte azonnal bekapcsolódott a Csemadok munkájába. A későbbiekben az Alapszervezet vezetőségi tagja, majd egy ideig elnöke volt. Az ő nevéhez fűződik a Közművelődési Klub megalakulása, melynek révén a füleki közösség a magyar kulturális élet számos jelentős egyéniségét megismerheti.
Simon János életét mégis leginkább a zene határozza meg. A korábbi generációk számára emlékezetes lehet a Losonci járás magyar falvaiban összegyűjtött zenei anyagból és népszokásokból, Duray Évával közösen összeállított műsora, melyet a zselízi Országos Népművészeti Fesztiválon, 1984-ben mutattak be. Munkájának további jelentős eredménye az a népzenei gyűjtemény, amelyet Ág Tiborral közösen adtak ki.
Az egyházi muzsika, annak mind szélesebb körben való terjesztése ugyancsak a szívügye. Kezdeményezésére 1992-ben, Fülekpüspökiben megalakult a Vox Cordis egyházi kórus. A Keresztény Ifjúsági Fesztiválok rendszeres szereplőivé váltak.
Simon János évtizedek óta tagja a Pro Kultúra Férfikarnak is. Ezidáig két kórus részére több mint 200 dalt dolgozott fel. Legemlékezetesebb a 2005-ben megírt Hűség-himnusza, amely azóta ismertté vált az egész Kárpát-medencében.