Előadás Füleken, 2008. március 16-án, VirágvasárnapA BOR

Primadonnák

2009. szeptember 18-án, pénteken Rimaszombatban mutatta be a komáromi Jókai Színház a Primadonnák című bohózatot.A cselekmény főhőse két Amerikában élő, alacsonyabb osztályú színész, akiknek nincs munkájuk és megállókban töltik az éjszakáikat. Ott találkoznak egy egyetemista lánnyal, aki éppen munkát szeretne vállalni, hogy az iskola költségeivel ne terhelje meg a családját. Elárulja a két férfinak, hogy az idős nénikéje hirdetést adott fel: nem született örököse, ezért várja két unokahúgát, mert rájuk akarja hagyni a vagyonát. A két színész kap az alkalmon és nőnek öltözve eljutnak a megadott címre.A családban ott él az egyetemista lány, annak nővére, aki férjhez készül egy lelkészhez, valamint az idős, tolókocsis nagynéni. Mivel a családba bejáratos a doktor úr, aki a beteg nagynénit kezeli, szinte családtagnak számít az orvos fia is. Amikor megjelenik a két nőnek öltözött férfi, mindenki a maga módján viszonyul hozzájuk. Legfőképpen arra kell vigyázniuk, hogy egy pár napon belül ki ne derüljön a turpisság : bizony ők mindketten ízig-vérig férfiak. Az egyik színész végül beleszeret az egyetemista lányba, a másik pedig annak nővérébe, aki a lelkésszel volt eljegyezve.Amikor pedig újabb szélhámosok is igényt tartanak a gyermektelen nagynéni vagyonára, megbocsátanak a két színésznek és happy end-del végződik a darab.

Anton Pavlovics Csehov:HÁROM NŐVÉR /dráma/

Szereplők: legidősebb nővér - Olga középső nővér - Mása legkisebb nővér - Irina bátyjuk -  Andrej sógornő - Natasa ezredes - Versinyin

A komáromi Jókai Színház művészei 2010. június 16—án, szerdán Rimaszombatba látogattak a fent nevezett drámával.  A darab elején a három nővér az egy éve elhunyt édesapjukat siratta. A legidősebb gimnáziumi tanárnő volt, a középső boldogtalanul ment férjhez 18 évesen a tanárához. A legkisebb, Irina nem járt jegyben senkivel. Volt még egy bátjyuk is, akinek egy nagyon rossz ízlésű, magát azonban nagyra tartó menyasszonya volt, később pedig felesége lett.  A városkába megérkezett az új katonai ezred és naponta látogatói voltak a nemesi háznak. Volt még két barátjuk, akik férfi létükre nem csináltak semmit, csak filozofálgattak a társadalomról és az emberek életének megjavításáról. Amikor tiszteletét tette az új ezredparancsnok a három nővénél, a boldogtalan házas középső nővér szerelmes lett belé. A bátyjuk egyetemi tanár akart lenni, de nem valósult meg az álma, ott rekedt a kisvárosban és boldogtalanul élt. Közben eladósodtak, mert a fivérük zálogba tette a házukat a kártyán és azt is elveszítette. Egy nap tűzvész keletkezett a kisvárosban. Ez alkalommal vallotta be a két nővérének a középső lány,hogy már régóta nem szereti a férjét és szerelmes lett az ezredesbe. A legidősebb nővér próbálta rábeszélni a legkiesbb húgukat, hogy szerelem nélkül is menjen férjhez a báróhoz, mert nagyon jóravaló ember.  A darab végén az ezred örökre eltávozott a kisvárosból. Az ezredparancsnok felesége nagyon sokszor megmérgezte magát, de mindig jobban lett és volt több közös gyermekük is. A paarncsnok isis búcsút mondott a szerelmének, mire a középső nővér lelkileg összetört. A legkisebb lánynak már vőlegénye volt a báró és nagyon el akart költözni a fővárosba, Moszkvába, mert a vidéki életet céltalannak és üresnek tartotta. Párbajra került sor a vőlegény és egy másik fiatalember között, akik mindketten Irinát szerették. A párbajban meghalt Irina vőlegénye.  A darab végén a három nővér kifejezte a gondolatot, hogy szenvedés az élete minden embernek, de bizonyára minden könnyhullatásnak és fájdalomnak megvan a maga értelme és jelentősége.

AZ ANCONAI SZERELMESEK

A komáromi Jókai Színház vendégjátéka Rimaszombatban, 2010. október 1-én.

Az olasz városba egy szegény muzsikus érkezik. Befogadja őt házába a leggazdagabb ember, azzal a feltétellel, hogy egy napon belül megtanítja őt énekelni, mert szerenádot akar adni egy magyar lánynak, aki egy hete van a városban és akibe nagyon szerelmes. Közben megismerjük a gazdag ember lányát is, aki , természetesen, első látásra beleszeret a muzsikusba. A fiatalok mindketten dadognak, de amikor egymással beszélnek, elmúlik a beszédhibájuk.  A városban élő asszonyok megbeszélik, hogy a cukrász, aki az apjától örökölte a cukrászdát, is pályázik a gazdag lány kezére, főleg a vagyonra lenne szüksége, hogy megmentse a boltját. A szálak tovább bonyolódnak, amikor egy idegen fiatalember toppan be a városba, aki öngyilkos akar lenni, mert meghalt a szerelme bánatában, amíg ő egy évig a világ körül utazott. Őt is befogadja a gazdag ember és feleségül ígéri neki a lányát. A gazdag lány nagyon elkeseredik, mert nem akar senki máshoz, csak a muzsikushoz férjhez menni. Nagyon szép olasz és magyar szövegű szerelmes dalok hangzanak el egy-egy jelenetben. Megjelenik a színen a magyar lány is, aki elénekli, hogy a tenger, meg a jó meleg csábította őt ide északról. Összetalálkozik a cukrász emberrel és egymásra ismernek, mint régi szerelmesek, Az olasz cukrász Debrecenben volt és meghódította a magyar lányokat. Megtudja, hogy a magyar lány gyermeket vár tőle. Ezután következik a jelenet, amikor szerelmet vall, szerenádot ad a gazdag ember a magyar lánynak, de a nyelvi akadályok miatt mindketten teljesen másról beszélnek. A második részben hazaérkezik a cukrász lánytestvére. Rejtegetik őt a városiak , és főleg a pletykás asszonyok elől, mert a cukrásznak van vele egy nagy terve. Beöltözteti remetének a testvérét, de inkább madárijesztőnek néz ki, hogy a szent ember eltiltsa a gazdag öreg embert a magyar lánytól és megmentse a dadogó gazdag lány és a muzsikus szerelmét. Nagy kacagást okoz, amikor idegbetegnek tetteti magát az asszonyok tanácsára a gazdag lány, mert remélik, hogy így nem adja őt férjhez az idegen fiatalemberhez. A cukrász nővére az a lány, aki miatt öngyilkos akart lenni a messziről jött fiatalember, mert azt hitte, hogy szerelme már rég meghalt. A muzsikus és a fiatalember testvérek , akik csak kis korukban látták egymást, azóta nem találkoztak. A magyar lány pedig a gazdag embernek a lánya, mert fiatal korában ő Budapesten szeretett bele egy Zsuzsanna nevű lányba.  Legvégül egymásra találnak a szerelmesek : a muzsikus és a gazdag lány, a cukrász és a a magyar lány , valamint a cukrász lánytestvére és az idegen fiatalember.

Tamási Áron : AZ ÉNEKES MADÁR

A színművet a komáromi Jókai Színház adta elő 2011. január 10-én a salgótarjáni József Attila Művelődési Központban.  A darab kezdetén megismerkedtünk két idősebb lánnyal, akik testvérek voltk. Egyiküknek 15 éve udvarolt a kiválasztottja, a másiknak 10 éve. Mivel legelőször az idősebb akart férjhez menni, semmi módon nem egyezett bele, hogy a húgával egyy napon tartsák az esküvőt és a lakodalmat. Megjelent a színen egy fiatal lány rokonuk, akit cselédnek tartottak a háznál, s akihez szintén udvarolni jött egy korban hozzá illő legény a faluból.Hozott a lánynak két picike fürjtojást. Amikor az idősebbek el akarták a lánytól venni az ajándékot, lenyelte az egyik tojást, ekkor nevezték őt el énekes madárnak. Mivel nem tudták eldönteni, hogy hármójuk közül ki is menjen legelőször férjhez, a legidősebb vőlegény javasolta: Egy percig próbálkozhatnak mind a hárman. Aki el tudja tolni a ház falát, az megy lelgelőbb férjhez. Végül a kísérlet a legkisebb lánynak sikerült és mindjárt rákiabálták, hogy boszorkány.  A második felvonásban ármánykodott a két idősebb vőlegény a menyasszonyaikkal, hogy elteszik láb alól a legfiatalabb legényt. Volt az udvaron egy kút, amit megszállott az ördög. Amikor el akarták fogni és lelőni a legényt, aki egy faágon bújt meg és ott hallgatózott, nagyon erősen, buzgón imádkozott a lány és megmozdult felfelé a faág, így nem férhettek hozzá a legényhez. Végül ő maga ugrott le az ágról és akkor a két legény lefogta őt, a menyasszonyok pedig gyorsan előhozták a puskát, hogy lelőjék. Végül is nem lőtték le, hanem bedobták őt a kútba. Ismét az legidősebb férfi mondta a két lánytestvérnek: Menjenek el a legény anyjához, mondják meg neki, hogy beleesett a kútba. Mialatt mindnyájan távol voltak, kimentette a kútból a legényt a szerelme, így megmenekült.  A harmadik felvonás a házban játszódott. A vizes ruháit levetette a legény és arról beszélt a szerelmével, illik-e vagy nem nekik késő éjszaka egy szobában lenni. Meghozták a jajveszékelő édesanyát. A többiek előtt azt mutatta a legény , hogy nagyon beteg, de az édesanyjának megsúgta, hogy semmi baja nincsen. Papot hívattak és a „ haldokló ki akart békülni“ a két idősebb párral. Közben elárulták az édesanyának, hogy ők végtelenül szeretik egymást, de a két idős férfi a fiatal lány felé kacsingat, az idősebb menyasszonyok pedig mindketten a fiatal legényt szeretnék. Amíg az édesanya hazaszaladt, hogy főzetet készítsen a virágokból, amit az idős legények adtak a leendő menyének, addig dráma folyt le a betegágynál. Végtelenül jajgatott és sóhajtozott a beteg, így akarta a legidősebből kicsikarni, hogy ha ő meghalna, elvenné feleségül a menyasszonyát. Az idős legény bedőlt a dolognak, majd egy nyilatkozatot íratott alá a haldoklóval, hogy tényleg feleségül adja hozzá a menyasszonyát, ha meghalna. A darab tele volt a régi falusi paraszt világ életének minden mozzanatával : az egymásra való féltékenység és ebből kifolyó kiabálás, a babona, a szemmel verés, a boszorkánynak kikiáltás, megátkozás, a más tulajdonának, menyasszonyának kikövetelése. A megrázó előadás végén egymást és menyasszonyaikat is lelövöldözték az idősebb vőlegények és győzött az igaz szerelem: a fiatalok egymáséi lettek.

AZ ÖRDÖG NEM ALSZIK

A komáromi Jókai Színház előadása Füleken, 2011. november 13-án.  A történet: a gazdag, család nélküli idős úr össze akarja házasítani titkolt leány unokáját a rokonságból származó unokaöccsel. Mindkettő hevesen tiltakozik, hallani sem akarnak a dologról. Megérkezik a kastélyba a házigazda barátja, az ügyvéd. A fiatalok azt gondolják, a végrendeletét akarja megíratni a bácsika. Valójában mindkét idős férfi őket figyeli, hogyan viselkednek a „házasulandók“ egymással. Egyik reggel jön sietve a pincér a hírrel, hogy mindkét fiatal sietve elhagyta a kastélyt. Ekkor egy tervet eszelnek ki: a bácsika képe mögött titkos fülke van. Írnak mindkét fiatalnak :A bácsika hirtelen elhalálozott, jöjjenek azonnal a kastélyba. A végrendelet szerint mindkét fiatalnak 30 napot együtt kell tölteni a kastélyban, együtt reggelizni, ebédelni, vacsorázni, étkezés után csókkal búcsúzni egymástól és minden este, vacsora után egy órát együtt kell tölteniük. Amennyiben ezt nem tartják be, mindketten elveszíthetik a 100 milliót érő örökséget, melyet fele-fele arányban örököltek. Másik feltétel, ha bármelyikük hamarább hagyná el a kastélyt, a másik részével együtt az egész vagyon rá száll. A végrendeletből kihagyták, hogy barátokat nem szabad a kastélyba hívni, először a fiatal ember, azután a lány is él ezzel a lehetőséggel. Kiderül azonban, hogy a fiataloknak eszük ágában sincs, miért hívták őket a kastélyba : vagy a fiúk űzzék el az örökös nőt, vagy a lányok marják el a férfit onnan. A barátok, barátnők egymásba szeretnek és otthagyják a kastélyt.Ekkor meghívja egy idősebb barátját a fiatalember a kastélyba. Kigondolják, hogy a barátot nem ismeri a hölgy, beöltöztetik az elhunyt nagybácsi maszkjával szellemnek. Azt remélik, hogy éjszaka, a szellem láttán megijed a hölgy és nyomban el fogja hagyni a kastélyt. Nem tudják azonban, hogy a nagybácsi tényleg él. Nagyon sok nevetséges jelenet következik, amikor jön ki a rejtekhelyről a bácsika és enni szeretne, azonban mindig megzavarja őt valaki, gyorsan vissza kell bújnia a kép mögé. Ugyanúgy a pincér és az ügyvéd is az uraságnak véli a beöltöztetett barátot. Kacagtató, amikor a két huhogó, láncot csörgető „szellem“ összetalálkozik. Legvégül kiderül, hogy nem halt meg a nagybácsi, s a fiatalok már valójában nagyon megszerették egymást.

A HENTESSEGÉD

A komáromi Jókai Színház előadása 2012. szeptember 28-án, Rimaszombatban. A II. világháború után Dél-Szlovákiába költöznek a partizán múltú, vagy más érdemeket szerzett szlovák családok a kitelepített magyarok házaiba. Köztük egyik Riečan, a hentes, aki népviseletbe öltözött feleségével és lányával érkezik a magyar városba.  A feleség először nagyon félénk és visszahúzódó, a lány pedig nagyon sokat sír, mert vissza akar menni a szülőfalujába. A hentességéd Lančarič, akit a bolt előző tulajdonosa, Koháry hagyott ott. Figyelmeztették a hivatalnokok Riečant, hogy nagyon sok baja lesz vele, mert mindig a csendőrök viszik őt el az ügyei miatt, de ő nyugodtan ráfelelt , hogy eddig minden emberrel sikerült megegyeznie, majd csak kijönnek ők ketten is. Megjelennek a városka lakói : - a tüdőbeteg Filadelfi, aki reménytelenül udvarol egy fiatalasszonynak - a fiatalasszony - a bár énekesnője - a zongoratanár - a kocsmában iszogató és biliárdozgató férfiak. Riečan felesége és Evka lányuk nagyon gyorsan alkalmazkodtak a városi élethez, levetették a népviseltet és mindenféle csecsebecséket vásárolgatnak maguknak. A hentessegéd kerül előtérbe, mert nagyon megtetszett a hentes nagyravágyó feleségének, hogy mindenféle ügyeiből rengeteg pénzt tud csinálni. A lányhoz jár zongoraórákat tartani a tanár, aki szintén behozza a családba a városi szokásokat. Riečannak mindez nagyon nem tetszik. Rengeteg vitára kerül sor : a család nő tagjai állandóan veszekednek vele, hogy megmaradt parasztnak, nem tud városi polgárként élni. Ő dühbe gurul, de nem tesz semmit, inkább kimegy minden alkalommal a szobából. A hentessegéd egyre gyarapítani akarja , nem becsületes módon , a birtokot. Próbálják a feleséggel együtt megnyerni Riečant, hogy a sok pénzből, amijük van, vegyenek újabb s újabb földeket, házakat. Riečan tudja, hogy nem tiszta üzlet, amibe bele akarják rángatni, ő dacosan ellenkezik. Ezzel csak elidegeníti magától a feleségét és a lányát is. Egy alkalommal, garázdaság vádjával ismét beviszik a csendőrségre a segédet. Ekkor már annyira a férfi befolyása alatt van a hentes felesége, hogy képes ügyvédet is mgfizetni, sőt, testi kapcsolatba is lépni vele, csak szabaduljon ki a segéd a kapitányságról. A darab végén Riečan elmondja, hogy visszaköltözött a hegyekbe és megszakadt a kapcsolata a feleségével. Tudomása szerint a feleség elköltözött Csehországba. A lányuknak két gyermeke született, de nem ment férjhez. Nehezen élt meg a két gyerekkel , háziasszonyként. Riečan megsajnálta a lányát és az unokákat és később azokat is visszavitte a városból a hegyekbe.

Móricz Zigmond : SÁRI BíRÓ

A komáromi Jókai Színház előadása Rimaszombatban, 2012. november14-én.  Egy hatalmas falusi udvarban, nagy kapualjban lakik Sári asszony. A férje már 13 választáson keresztül a falu bírája volt. Mivel az asszony hordta a kalapot a fején, elnevezték a feleségéről Sári bírónak.  Újra bírót fognak választani a faluban. Mivel Pengő Kovács a nagy ellenfél a választásban, Sári azon töri a fejét , hogy kell megnyerni egyhangúlag a falu véleményét – legyen mindenki a régi bíró pártján. Elhívatja a falu szegény emberét, őt kell megnyerni, valamint a gazdáknak a képviselőjét is. Szerinte ez a két társadalmi réteg fogja a bírót megválasztani, ezzel el is lesz intézve az ura sorsa.  Pengő Kovács lánya a keresztlánya Sárinak, az ő fia korban hozzá illik a lányhoz. Elküldi Pengő Kovács a lányt a kersztanyjához, tudja meg, mennyiért adnák el neki a három tarka üszőt. Amíg a keresztlány ott tartózkodik, Sárinak eszébe jut, hogy beszélni kellene személyesen a komával is, aki szintén bíró akar lenni a faluban. Hazaküldi a lányt az apjáért. Pengő Kovács elsorolja, milyen nagy hozományt ad a lányával, cserébe viszont a bírói pozíciót kéri. Erre a komaasszonyék megharagszanak.  Sári a fiát Mancival, egy másik falubeli lánnyal akarja összeházasítani, a fia viszont a keresztlányt szereti.  Megjelenik az udvarban Sári volt iskolatársa, egy szegény özvegyasszony, aki viszont nagyon szeret pletykálni. Amikor hazajön Sári leánya, az asszony rábízza a házimunkát, valamint, hogy másnapra készítse el a kappant, mert holnap nagy vendégség lesz náluk : megünnepelik, hogy sokadszorra is az ő férje lett a bíró.  A fiatalemberek felszerelik a villany vezetéket, akkor vezetik be az áramot a faluba. Az egyik legény elárulja Sári fiának, hogy az apjáról költött egy csúfolódó nótát.  Sári bíró, hihihi, Sári bíró ,hahaha,  Zsebben hordja a dohányát,  Az asszonyon a gatyáját. Sári bíró, hahaha.  A legény boldogan hallgatja a dalolást, de amikor kijön az anya az udvarra, szétkergeti a férjét csúfoló fiatalokat.  Sári este nagyon okos tanácsokat ad a férjének, hogyan kell másnap viselkednie, mit kell majd mondani a bíró választáson. A férjének bizony már nem nagyon fűlik a foga ehhez a felelősségteljes beosztáshoz, mert már minden csontja fáj és öregnek érzi magát.  Eljön a bíróékhoz Manci, aki a bíró fiával szeretne beszélni az esküvőről. A legény ehelyett elküldi őt a Pengő Kovács lányáért, hogy sürgősen találkozni akar vele.  Amikor eljön a szerelme a legénynek, először nehezen indul el a párbeszéd. Végül a lány azt tanácsolja az öreg keresztapának, mondjon le önként a falu vezetéséről az ő édesapja javára. Máskülönben ő és a szerelme soha nem lesznek egymásé.  Este , az éj leple alatt eljönnek a bíró udvarába a kocsmából a férfiak és összeírják az összes választópolgár nevét egy nagy papírra. Ezzel azt akarják elérni : ott legyen fehéren-feketén, hogy mindenki Pengő Kovácsra szavazott. A választás eredményét nem meri senki elmondani Sárinak. Végül mégis eljön az egyik falubeli gazda. Gyorsan elmondja a mondókáját és sietősen távozik, mielőtt kikapna az asszonytól. Úgy szavaztak egyhangúlag, hogy Pengő Kovács legyen az új bíró.  Ismét eljön Sári volt iskolatársa azzal a hírrel, hogy Mancit, akit Sári a menyének szeretné, más legény fogja elvenni a faluból. A két lesújtó hír nagyon rossz hatással van az asszonyra : a férje sem nyerte meg a választásokat, Manci sem lesz az ő menye. Legvégül mindenki összegyűlik a volt bíró udvarában, először kiabálnak és szemrehányások hangzanak el, legvégül pedig mindnyájan együtt mulatnak.

Egy hölgy a Maximból

Nagyon izgalmas előadás volt, jól megoldott színpadi trükkökkel. A burleszk filmekhez hasonló , némajátékokkal tűzdelték a színdarabot, mialatt a színpad felső részében megjelent a szöveg.  1. felvonás – Petypon doktor lakása  Jönnek hajnalban kifelé a Maximból az illuminált állapotban lévő urak, együtt a táncosnőkkel. Másnapdélben Petypon doktor lakásán csönget a kollégája. Az inassal együtt keresik őt a lakásban, végül a felfordult kanapé aéatt találják őt meg. A beszélgetés alatt nyöszörgés hallatszik a baldachinos ágyból. Kiderül, hogy ott aludt a Maxim egyik táncosnője. Petypon doktornak van egy nagyon száraz, merev, barátságtalan és csúnya neje, aki a túlvilági dolgok után érdeklődik. Mindkét férfoi el akarja távolítani a lakásből a Maxim táncosnőjét, de eközben Petyponné elvitte annak a ruháját. Amikor sokadszorra bejön a szobába Petyponné, az ablakba felmászva, túlvilági lényt játszik el a táncosnő, s elküldi az asszonyt Párzs egyik terére. Megjelenik Petypon doktor bátyja, aki csak a táncosnővel találkozik, s meg van róla győződve, hogy ő az öccsének a felesége. Meghívja a táncosnőt, hogy legyen háziasszony a fiatal húga eljegyzésén, majd az esküvőn is. Kiderül, hogy akihez hozzá készül menni a menyasszony, annak a szeretője a táncosnő. Petypon doktor nem tudja uralni az összekuszált dolgokat, ezért szökve utazik el otthonról. Az inastól átvesz egy levelet Petyponné, amiben hivatalosan felkéri őt a háziasszony szerepére a tábornok.  2. felvonás – A tábornok kastélya  Mulatnak a vendégek, s mindenki természetesnek veszi, hogy a bártáncosnő a felesége Petypon doktornak. Eközben a hölgy elképesztő dolgokat beszél a jelenlévő hölgyeknek a párizsi divatról. Megjelenik a bárónő is a fiával, akit be akar mutatni a vidéki társaságnak, de nagyon félti őt a párizsi züllött társaságtól.Osztrigás Mici el akarja csavarni a fiatalemberfejét.Petypon doktor többször is figyelmezteti Osztrigás Micit, hogy ne beszéljen olyan sokat, mert mindenki csak őrá figyel, de a hölgy ezt a helyzetet kimondottan élvezi. Mikor berobog Petyponné, a tábornok még mindig nem tusja, hogy kicsoda ő. A férjnek sikerül egy időre eltávolítani őt a társaságból, bezárja a feleségét egy szobába. Amikor az asszony kikerül a szobából, akkor kezdődenek a magyarázkodások. Mikor Osztrigás Miciről mindenki azt mondja az asszonynak, hogy ő Petyponné, akkor hirtelen azt hiszi, hogy a tábornok felesége. A tábornok megvédi Ostrigás Micit és leszajházza az igazi Petyponnét. Az időközben megjelent orvos kolléga feleségébek titulálja őt és mimdkettejüket durván kidobja.  3. felvonás – Petypon doktor lakása  Petyponék lsakásán először az ifjú herceget látjuk az igazi Petyponnéval. Mindvégig azt hiszi a háziasszony, hogy neki akar a herceg udvarolni, mert ő Petyponnéval akar találkozni. Valójában a férfi azonban Osztrigás Micit óhajtja látni. Megjelenik a lakásban Petypon doktor, a tábornok, majd a doktor kolléga is. Sok félreértés és magyarázkodás után derül csak ki, hogy melyikük kihez tartozik, kinek a párja valójában. Legvégül minden szereplő bejön a színpadra, s egyesével azt mondják : „Én már semmit nem értek“